Egy fiatal amerikaifutballista, a texasi Gary Haynes pár napja olyan videót töltött fel az internetre, amin úgy látszik, mintha egy kiadós sprint után elkapná saját 50 yardos passzát. A labdát 45 méterre dobja, aztán időben odaér, hogy megfogja. A Vine-ra feltöltött videót lehozta több nagyobb amerikai sportlap lehozta, a Sports Illustrated és a Yahoo is foglalkozott a fiatal játékossal, de sokan kételkednek abban, hogy a játékos valóban magának passzol.
Ha a kedves olvasóban a lájkszivattyú szó olyan asszociációkat indít el, mint például a fospumpa, nem is jár messze az igazságtól. Az Érdekes Világ ugyanis közzétett egy képet Michael Schumacherről, aki egy síbaleset után kómába esett, és bár azóta már jobban van, még mindig nincs magánál. Mármint a valóságban, mert a Facebookon futótűzként terjedő álhír szerint már magánál van, csak megőszült és megöregedett. Az oldal videót is ígér, amin a magához tért Forma 1-legenda interjút ad, és amit csak az oldal lájkolása után kapunk meg. Vagyis hát dehogy kapunk, de akkor már mindegy.
Érdekes és elsőre nehezen megmagyarázható fekete kört filmezett egy 16 éves lány az angliai Warwickshire fölött. Az elsőre füstkarikának tűnő képződmény a beszámolók szerint nagyjából három percig volt látható, aztán nyom nélkül eltűnt.
„Tízen álltunk és néztük, hogy vajon mi lehet. Csak lebegett ott, mint egy felhő, de tuti, hogy nem madarak voltak” – mondta Georgina Heap, a videó készítője. A helyi tűzoltók szerint az adott időszakban nem kaptak olyan bejelentést a környékről, ami megmagyarázná a jelenséget.
Nick Pope ufószakértő is megszólalt az üggyel kapcsolatban. Ő elsőre úgy tippelt, hogy méhek vagy más, repülő rovarok alkotják a furcsa karikát, de ennél konkrétabb magyarázatot ő sem tudott mondani.
Nem úgy az a Reddit-felhasználó, aki szerint – bármennyire is hihetetlen – mégis füstkarikáról van szó. Szerinte a közelben található warwicki kastélyban rendezett hajítógépes bemutató közvetlen hatása az, amit a felvételen látunk. „Néha nagy, lángoló golyókat is kilőnek, az okozhat ilyet” – írták az oldalon.
Hasonló, bár sokkal hamarabb szétoszló füstkarikát filmezett az Index stábja is, amikor géppuskákkal lövöldöztünk egy szlovák lőtéren. Ott a célpontok egy része robbanóanyaggal töltött korong volt, amik találat esetén komoly hang- és fényhatás kíséretében semmisültek meg, nem mellesleg látványos füstkarikákat hagyva maguk után.
Egy épülő budapesti híd alapozásakor megtalálták a Duna közelében Attila király sírját – hazudta a World News Daily Report. A fővárosban ugyanis semmilyen híd nem épül. Ebből persze nem következik, hogy a sírt nem találhatták meg; Albrecht Rümschtein, az ELTE kutatója például eszméletlennek tartja a felfedezést.
A Los Angeles Times írta meg, hogy egy felmérés szerint az amerikaiak tíz százaléka azt hiszi, hogy a HTML egy nemi betegség. A hírt az Index és a magyar sajtó nagy része mellett több nagy külföldi oldal is lehozta (Buzzfeed, Time), azonban a kutatás mára eltűnt az LA által eredetileg hivatkozott oldalról.
A népszerű amerikai viccoldal, a Funny or Die áll a neten körbefutó vírusvideó mögött, amiben a Vissza a jövőbe II. légdeszkáját mutatja be Tony Hawk, az élő gördeszkás legenda.
A HUVr látszólag valóban kész termék, van saját internetes oldala, és készül egy okostelefonos alkalmazás is, ami bluetooth kapcsolaton keresztül gyűjti a légdeszka adatait. A reklámban megjelenik még Christopher Lloyd, aki a filmben az időutazás feltalálóját, dr. Emmett L. Brownt alakítja, illetve Moby, a híres zenész is.
A légdeszka működési elvét Billy Zane magyarázza el: a mérnököknek sikerült végre olyan válaszokat találni az elektromosság, a mágnesesség és az anyagtudomány kérdéseire, amik segítségével legyőzhetővé vált a gravitáció. Zane első szerepét egyébként szintén a Vissza a jövőbe sorozatban kapta: a főhőst állandóan üldöző tahók egyikét játszotta.
A HUVr valószínűleg az első a 2015-ben megjelenésének 30 éves évfordulóját ünneplő mozifilmet ünneplő hoaxok, Facebook-kampányok, vírusmarketinges fogások sorában, és nagyon bízunk benne, hogy az összes hasonló minőségű lesz. A weboldalon például nemcsak a felhasználási feltételeket rögzítő jogi szakszöveg elképesztően részletes, külön, a használat közben bekövetkező sérülésekkel és halállal foglalkozó cikkellyel, de a deszka színkombinációját is kiválaszthatjuk. És hát mennyivel jobb, mikor Christoper Lloyd ÉS Tony Hawk mondja, hogy a gravitáció kikapcsolható, mint amikor Széles Gábor – Hawk még 43 évesen is megugrotta a 900-ast (két és fél fordulatot a saját tengelye körül, deszkáról indulva és arra is érkezve, természetesen), az emberiség ennél sokkal közelebb valószínűleg egy jó darabig nem lesz az antigravitációhoz.
Nemrég egy jópofa fotó került fel a közösségi oldalakra. Ezen az Excess Democrat címlapja volt, az alábbi ütős fel- fő- és alcímekkel:
Egy új elmélet szerint egyes dinoszauruszok nem tudtak bűnbe esni...
KREACIONISTÁK: A T-REXNEK OLYAN KIS KARJAI VOLTAK, HOGY NEM TUDTAK MASZTURBÁLNI
Bizonyíték az intelligens tervezés erkölcsösségére
Már majdnem eltelt fél év a legutolsó iPhone bemutatója óta, ilyenkor kezdenek megjelenni az első kémfotók az állítólagos utódról. Most sincs ez másként, a szakoldalakon kezdtek szivárogni képek. Nagyon gyorsan el is terjedtek, főleg, hogy egy olyan blogger oldalán jelentek meg, akinek komoly múltja van Apple-termékekről készült képek kiszivárogtatásában.
A szaksajtó egy Sonny Dickson nevű bloggert idéz, ő szerezte meg állítólag az iPhone 6 fotóit. Ezek szerint az új mobil nagyobb lesz, mint az 5s vagy az 5c. A dizájnja alapján az iPad Air és az iPod Touch közé teszi a mobilt. Jóval vékonyabb is lesz az iPhone 5s-nél. Sokat nem tévedhet ezzel a kijelentéssel, hiszen a trendek azt mutatják, hogy az új mobilok általában vékonyabbak és nagyobbak az elődöknél.
Azért hozzáteszi Dickson, hogy nem száz százalékig biztos abban, hogy ezek a végleges elő- és hátlapok. Amiért mégis a nagyobb szaklapokba is bekerülhettek a képek, hogy Dicksonnak elég pontos értesülései voltak a múltban az Apple termékeivel kapcsolatban. Ő volt az első, akinek sikerült megszereznie az iPad Air és a retinakijelzős iPad mini fotóit.
A mostani képekről azonban kiderült, hogy Martin Hajek dizájner korábbi képeinek elforgatott változatai.
Bár a közismert rém-, illetve álhírportálokon, és onnan kiindulva a közösségi oldalakon már terjednek az információk az új internettel, az outernettel kapcsolatban, érdemes utánaolvasni, miről is van szó, mielőtt felmondjuk az előfizetésünket és nem mellesleg elküldjük a szolgáltatót az anyjába.
A Media Development Investment Fund (MDIF) nevű szervezet szakértői valóban dolgoznak egy olyan új eljáráson, ami a Masat–1-hez hasonló pikoműholdak százainak segítségéve biztosítana egy, az internethez (pontosabban az emberek által internetként emlegetett world wide webhez, de ez tulajdonképpen mindegy is) hasonló szolgáltatást a világ olyan részein, ahol ez hagyományos módszerekkel nem megy.
De nem feltétlenül az elnyomott észak-koreaiak vagy kínaiak a célcsoport, sőt úgy általában véve sem az elnyomás az, ami ellen az outernet segítene. A szervezet projektvezetője a Redditen feltett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az elsődleges cél nem az, hogy alternatívát nyújtsanak az internet-hozzáféréssel bőven ellátott városi embernek. Ez már csak technikai szempontból is nehézkes lenne: a sugárzott jel ugyanis a hagyományos wifi-hálózatok jeléhez lesz hasonló, így elveszik a városokhoz hasonló, rádiójelben, vagyis az outernet számára zajban gazdag környezetben. Így főleg a wifi-sivatagként leírható helyeken lesz esélye, a városon kívüli, nehezen megközelíthető helyeken, például ott, ahol már a mobiltelefonos hálózatok sem működnek, és ahová a kis számú előfizető miatt a kábelt sem éri meg kihúzni.
Ennek megfelelően nem úgy kell elképzelni az outernetet, mint ahogy ma böngészünk: nem lesz végtelen a meglátogatható oldalak száma. Az outernet inkább a tévéhez hasonló módon működik majd. A műholdak egy előre meghatározott tartalmat sugároznak, amit a hálózathoz csatlakozók letölthetnek és használhatnak. Wikipedia-oldalakat olvashatnak, internetes oktatásban vehetnek részt a Coursera-tananyag segítségével, zenéket, játékokat, filmeket adnának, és a hírek mellett olyan közérdekű információkat is közreadnának, mint a mezőgazdasági termények árának világpiaci alakulása. Természetesen természeti katasztrófák esetén (a rádiókhoz és tévékhez hasonlóan) is folyamatosan beszámolnának a legfontosabb tudnivalókról, sőt ez lenne az az alkalom, amikor a rendszer kétirányúvá válna.
Az outernet ugyanis alapállapotban nem kívánságműsor: csak letölteni lehet róla, ráadásul csak azt, amit a szerkesztők feltesznek rá. Ez már önmagában aláássa kicsit a forradalmi jelleget, hiszen elég valószínűtlen, hogy pont az MDIF lesz az első, akinek sikerül úgy összeválogatnia a tartalmat, hogy senki nem tudja majd cenzúrával vádolni. Ráadásul a kommunikáció egyirányúsága azt jelenti, hogy mindenféle interakció a tévé és a rádió szintjére csökken, vagyis ha nem tetszik, amit látunk, ordíthatunk vöröslő fejjel, esetleg kikapcsolhatjuk.
Hiába hangzik tehát jól az (amúgy pénzügyileg is komoly kihívásokat tartogató) outernet-projekt, valójában nem ez lesz az, ami ellen tűzzel-vassal küzdenek majd az internet állítólagos urai. Az outernet egy érdekes ötlet, ami az űrhajózás és a műholdas technológia vívmányait keresztezi a tévés és rádiós információtovábbítási elvekkel, hogy olyan emberekhez és vidékekre is eljusson az internet emberiséget segítő része, ahol a folyó vizet a közeli patak, az információt pedig a repülőről ejtőernyővel ledobott posta jelenti.
Ráadásul a projekt még nagyon az elején tart, a pénzügyi háttér nem áll rendelkezésre, de a technológiai fejlettség sincs még készen arra, hogy egy esetleges, a Nemzetközi Űrállomás bevonásával végrehajtott teszten túl lehessen tervezni. Ezt például majd csak idén szeptemberre tervezik (hogy a tesztet magát, vagy az engedély megkérését a tesztre, az nem derül ki), és a tervek egyelőre olyan egyszerűnek hangzó lépésekből állnak, mint „a több száz műhold gyártási folyamatának beindítása”, 2015 áprilisában.
Pár napja mi is írtunk róla, hogy Pekingben már óriástévén közvetítik a napfelkeltét, annyira nem látni semmit a szmogtól. A brit Daily Mail bulvárlaptól induló sztori végigszaladt a világsajtón és az interneten, azóta viszont kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről, a napfelkelte közvetítése valójában csak egy turistáknak szóló reklám volt, amit ide kattintva lehet végig nézni. Az ominózus napfelkete csak 10 másodperc a reklámból, és a kijelző képernyőjén még Shangdong negyed lógóját is látni, amit a kisfilm népszerűsíteni próbál a turisták számára. A reklámot szmogtól függetlenül minden nap levetítik többször is, és a Mashable még azt is kiderítette, hogy a fotót sem a Daily Mail munkatársa készítette, hanem egy kínai ügynökség.
Ma reggel nem láttam az utca túloldalán a magas épületet. [...] A szmog az elmúlt két-három évben csak rosszabb lett. Gyakran köhögök, és az orromat is facsarja. De mit lehetne tenni? Sok vizet iszom, így próbálok megszabadulni a mérgező anyagoktól – mondta el egy forgalmas útkereszteződés közlekedési rendőre.
A riporter New Yorkban él, vagyis elég nehezen tudta volna megszólaltatni az idézett forgalmi rendőrt, aki a város légszennyezettsége miatt panaszkodott.
Kína lassan belefullad a saját légszennyezettségébe. A téli időszak a legrosszabb, ilyenkor a nagyvárosokban előfordul, hogy az 50 métert sem éri el látótávolság és napokig a Napot sem látni. Évente százezrek halnak meg közvetlenül a légszennyezés miatt és annyira súlyos a helyzet Kínában, hogy van olyan vállalkozó, aki dobozolt friss levegőt kezdett el árulni. Ráadásul a károsanyag-kibocsítás csökkentésének anyagi vonzata annyira megterhelné az országot, hogy az gazdaságilag az egész világra komoly hatást gyakorolna.
Karácsony után kezdett terjedni egy blogposzt, hogy lebetonozták a régi Gödör, most Akvárium klub plafonjában lévő medencét az Erzsébet téren. Erre állítólag azért volt szükség, hogy márciustól több hely legyen nagyon drága pálinkákat meg designcuccokat árulni. Azt írja a szerző, hogy ezzel elpusztult a Szabadság térplasztika is, ami régen elvileg a víz felszínén úszott, de én például korábban sem láttam soha.
Hat évnek kellett eltelnie, hogy megint azzal riogassák a naiv internetezőket, hogy szenteste bárki megrendelheti Józsefet és Máriát az otthonába, egyfajta élő Betlehemnek. A csattanó, hogy Máriát egy terhes asszony alakítja, akik a fa alatt meg is szüli a csecsemőt.
Az ősrégi hirdetés napok alatt elárasztotta a Facebookot, a felhasználók könyörtelenül osztják meg egymással a viccesnek vagy éppen komolynak gondolt képet. Annak idején megírtuk, hogy az egész csak kamu, ráadásul egy még annál is korábbi sztori felelevenítése.
Az alaphír 2004-es, az Objektív Hírügynökség munkatársa bukkant rá a plakátra, felhívta a rajta szereplő számot és meg is írta a sztorit, mint tényleg létező szolgáltatást. A történet innentől kezdve önálló életet kezdett élni, több helyen is megjelent a hír, sokan felháborodottan írtak a szolgáltatásról, és különböző változatai is elkezdtek terjedni.
Végül kiderült, hogy nincs is szó semmilyen szolgáltatásról, egyszerűen a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakos hallgatója készítette a plakátot, amit művészi provokációnak szánt. Persze a tények sem fogják megzavarni azokat, akik ezután is megosztják majd a képet barátaikkal.
Egy neten terjedő sztori szerint egy piton megevett egy részeg embert Indiában. A hír először egy blogról terjedt át a Twitterre: az üzenetet mára több mint 14 ezren osztották meg, mostanra pedig magyarok Facebook-falain is pörög. Már terjed olyan változat is, amely szerint négy embert evett meg egyszerre a vérengző kígyó. Az igazság az, hogy egyet sem.
A Python ate a person who was drunk and lying beside the liquor shop. News from Attapady, Kerala. pic.twitter.com/2vRqCEaabn
— VIKRAMAN NAIR (@mvnair212) November 27, 2013
Egy furcsa oldal halálhoaxokat gyárt, kiborították a rajongókat. Undorító módszerekkel dolgoznak.
Barátaink és ismerőseink ismét a Facebook ármánykodása ellen védő biztonsági beállítások megtételére szólítanak fel minket (hol máshol, mint a Facebookon). Ezúttal hiányoznak a láncleveleket és hoaxokat lebuktató tipikus jelek (kilométernyi felkiáltójel-sorminták, csupa nagybetűvel írt mondatok), de mégsem érdemes sokat foglalkozni az üzenettel.
Hello Mindenkinek, aki az ismerőseim listáján van a Facebookon. Szeretnék egy szívességet kérni .... Valószínű nem annyira ismert, de a Facebook ismét megváltoztatta a személyes információk konfigurációt. Ennek és az új "Graphic app"-nak köszönhetően bármely személy bárhol a világon láthatja az FB-n a fotóimat, mit "szeretek", és a "megjegyzéseimet”. De nem csak az enyémet, hanem a barátaimét is. A következő két hétig fent fogom tartani ezt az üzenetet és azt kérem, hogy Te is csináld meg az alábbiakat, majd nyugtázd egy "kész" hozzászólással. Azokat az ismerőseimet, akik ezt nem csinálják végig, kénytelen leszek a listáról átrakni a nyilvános listára, mert azt akarom, hogy azt az információt, amit csak a barátaimnak szánok, csak veletek osszam meg, akik a barátaim vagytok, és nem az egész világgal. Szeretném úgy megjeleníteni a barátaim és a családom képeit, hozzászólni és tetszést nyilvánítani az ő képeikhez, hogy idegenek bárhol a világon azt ne tudják követni. Sajnos csak így lehet megváltoztatni ezt a konfigurációt, az FB tette ezt.
1.. Tehát, kérem, vezesd a kurzort a fényképem fölé, amely megjelenik ebben a dobozban (kattintás nélkül), akkor legördül egy ablak
2.. Most vezesd a kurzort a "Ismerősök" fölé, megint kattintás nélkül, majd a "Beállítások" menüt válaszd ki.
3.. Kattintással vedd ki a pipát az „életesemények" és a "hozzászólások és kedvelések" almenük elől. Így tevékenységem a család és a barátok tevékenységével együtt már nem nyilvános.
4.. Most másold be ezt a szöveget a saját faladra (nem "megosztással"!). Amint látom, hogy megjelent az oldalon, hasonlóan járok el a Te beállításoddal is az én oldalamon! Kösz!
Üdv!
Az Amazon mobilja az egyik legrégebbi visszatérő pletyka, időről időre felkapják a szakírók és találgatnak, mikor lép a piacra a világ legnagyobb online kiskereskedelmi cége. Hétvégén Jessica E. Lessin, a Wall Street Journal korábbi újságírója írta meg értesüléseit. Ez önmagában nem is lenne érdekes, hiszen a leendő mobilról már nagyon sokan leírták, hogy most már egészen biztosan be fogják jelenteni. Lessin újdonsága abban állt, hogy azt állította, az Amazon mobilja ingyenes lesz.
Vagyis a cég megint egy teljesen új modellel száll harcba a már-már telített piacon. Egy átlagos mobillal ugyanis nem lenne érdemes megjelenni, az Amazon mobiljának igazán nagyot kellene szólnia, és mi szólhat nagyobbat, minthogy ingyen adják.
A feltételezés szerint nem szolgáltatókon keresztül árulnák a telefont. Valamilyen módon az Amazonhoz kötnék a felhasználókat, hogy keressenek is rajta, például az Amazon Prime szolgáltatás előfizetéséhez kötnék a mobilt.
A Reddit WTF-szekciójába került be egy kép a Google Street View-ból: a fotón az látszik, hogy egy test elég furcsa pózba tekeredve fekszik egy terepjáró csomagtartójában. A találgatások egyből megindultak, a Daily Dot pedig hírt faragott a sztoriból, szinte készen tálalva, hogy gyilkosságról, de legalábbis egy hulláról van szó.
A Google találati listája alapján a Hitel Világ Stádium című Facebook-oldalon jelent meg először a közösségi média magyar részein ma futótűzszerűen körbeszaladt álhír arról, hogy egy állítólagos jogász titkos infója szerint az OTP még 2007-ben vásárolt valamiféle amerikai részvénycsomagot, ami fedezetlen volt, a bank pedig csődbe ment.
Tanmesének is beillő, szép történet kering néhány napja a net videojátékokkal és technológiai témákkal foglalkozó szegleteiben, és mostanában kezd éppen terjedni a közösségi média ilyen szempontból laikus közönségének sorai között is. A sztori szerint a Quake 3 Arena című videojátékban valaki indított egy sokszemélyes meccset csak botok (azaz a játék mesterséges intelligenciája által irányított gépi szereplők) részvételével, majd a szervert négy évre úgy hagyta, hadd ölje egymást a 16 gépi játékos fáradhatatlanul, napi 24 órában.
A Quake 3 botjai híresek arról hogy képesek a tanulásra, a taktikájuk megváltoztatására annak függvényében, hogy hogyan viselkedik az ellenfelük. A négy évig tartó nonstop meccs tehát egyfajta evolúciós kísérlet volt: vajon mire jutnak ennyi idő alatt a gépek, mi lehet az optimálisra csiszolt győzelmi stratégia egy lövöldözős játékban? A történet szerint az eredmény megdöbbentő módon az volt, hogy a robotok békét kötöttek. Senki nem lőtt senkire, csak álltak egy helyben, és árgus szemekkel figyelték egymást. Így ugyan senki nem nyert, de senki nem is veszített. Ez valójában a játékelmélet egyik híres teóriája, a fogolydilemma megoldása – ha kooperálunk az ellenfelünkkel, azzal mindketten jól járunk, csak persze ehhez kölcsönös bizalom kell, ami a való életben ritkán van meg. Persze a történet tanulsága is ez: ha a gépek képesek bízni egymásban, mi emberek is igazán megpróbálhatnánk.
Olvasói levél érkezett az Indexhez, amelyben egy lakó arról panaszkodik, hogy a társasházon adománygyűjtők járnak végig. És ez még nem minden: olvasónk, miután ravaszul nem nyitott ajtót, a lépcsőházba kilépve egy ószövetségi jelenet modern újraértelmezésével találta magát szemben:
Meglepődve tapasztaltam, hogy bizonyos postaládákon jelölés található, alkoholos filccel egy D (vagy P) betű [...]. Pont az utóbbi napokban hallottam egy ilyesféle betörési módszerről, lecsekkolják különböző ürügyekkel azokat a lakásokat ahol nem tartózkodnak otthon a tulajdonosok, majd megjelölik azokat, és a betörő „kolléga” tudja melyikbe mehet.
A betörők tehát isteni recept mintájára dolgoznak, rohanó világunk tömegtermékére cserélve a kivonulás könyvéből ismert, jóval színpadiasabb bárányvért.
Az Index nagy lelkesedéssel állt neki megtalálni a károsultakat, de a rendőrség gyorsan lelombozott minket. Alig kezdtem bele elmesélni a történetet, Kovács Viktória, a BRFK szóvivője rögtön kitalálta, milyen ügyben telefonálok. „Ez egy városi legenda, 3-4 évente felröppen” – törte le egyetlen mondatban lelkesedésemet, majd mégis végigtelefonálta a kerületi rendőrkapitányságokat, hogy kiderítse, érkezett-e mostanában bejelentés megjelölt ajtókról vagy kapucsengőkről. „Semmi, legutóbb egy hónappal ezelőtt cáfoltuk ezt a hírt” – hívott vissza, majd elmondta, hogy valamennyi valóságalapja egyébkén lehet a mítosznak.
Az ajtókat ugyanis valóban megjelölik néha, de a rendőrség sosem talált összefüggést a megjelölt lakások és bármilyen elkövetett bűncselekmény között. Tehát: előfordul olyan, hogy egy házban vagy egy utcában megjelölnek néhány ajtót, de betörés sosem történt még az ilyen helyeken. A szóvivő szerint a rendőrség azt gondolja, valószínűleg ilyenkor a közműcégek, esetleg kábeltársaságok rajzolgatják fel az ajtókra a rejtélyes jeleket – így tartják számon, hogy merre végeztek karbantartást, és hová kell még menniük.
Nincs olyan magyar cég, amit úgy hívnak, hogy MOL. Sem gy egyszerűen, hogy MOL, sem MOL Rt, sem MOL ZRT, Sem Magyar Kőolajipari vállalat, de semmi hasonló!
Ezzel a felvetéssel kezdődik egy Facebookon terjedő írás arról, hogy a Mol valójában nem is létező cég, legalábbis Magyarországon nem. Szerzője hosszan fejtegeti, hogy csak amerikai cégnyilvántartásban talált hasonló nevű céget, így bizonyítottnak veszi, hogy a Mol valójában nem magyar, nem itthon adózik, vagyis a magyar állam pazarolja az adófizetők forintjait, amikor ezermilliárdokat költ rá.
Sokan mutatnak rá már az első hozzászólásokban a tévedésre: hiába keresnek Mol Zrt-t amikor Mol nyilvánosan működő részvénytársaság, vagyis Nyrt van. Még a nyilvántartásban szereplő cégkivonatot is linkelték többen, de sok Facebook-felhasználót nem lehet meggyőzni (vagy csak nem olvassák a kommenteket). A hoax már több mint négyezer megosztásnál tart, a felhasználók pedig nem engedik, hogy összezavarják őket a tények.
A webhir.com nevű, kétes eredetű oldal azt terjeszti, hogy „2 hét múlva, azaz 15. elvágják egész Magyarország internet hozzáférését”. Sajnos sokan elhitték az álhírt, a Facebookon rengeteg megosztást kapott a furcsa információ. Az indoklás szerint a magyarországi internetszünetre azért van szükség, mert több új „szuperszámítógépet állítanak csatasorba”, mivel állítólag a mostaniak elavultak, az újak viszont négyszer olyan gyorsak lesznek.
Az állítások több sebből is véreznek: először is, bár a magyar internet tényleg eléggé központosított, a legtöbb adatforgalom külföldi országok felé a Budapest Internet Exchange-n (BIX) keresztül folyik (ami egy hatalmas szerverterem a Victor Hugo utcában), ezért akkor sem maradna teljesen internet nélkül az ország, ha az egész központ kiesne: néhány nemzetközi szolgáltatónak van közvetlen, a BIX-et megkerülő külföldi összeköttetése is.
A napokban kezdett igazán terjedni a Facebookon az a rossz minőségi kép, amit állítólag az egri tüdőgondozóban készített a hoax elindítója. A lapon ez áll:
Tisztelt lakosság! A Magyar Közlöny 2013.évi 23.számú kormányrendelete alapján 1.700 Ft 2013. március 01-től a beutalóköteles tüdőszűrés térítési díja.
A tízezer megosztásnál járó poszt mellé válogatott szidalmakat írnak az emberek, idézzünk most egyet.
Még mielőtt más is megdöbbenne!: Ezt a feliratot ma láttam az Egri tüdőgondozóban! Ezért kellett lenépszavaztatni a vizitdíjat, fidessék? Így aztán tényleg nehéz lesz megtalálni a csóróban a TBC-t! Ez miért nem volt aláírásgyűjtve? Kampányolva? Agyonközmédiázva? Óriásplakátolva?
Ha kicsit jobban utánanézünk, akkor hamar kiszúrhatjuk, hogy a tényeket véletlenül vagy szándékosan félremagyarázó posztról van szó. Kezdjük azzal, hogy megnézzük, miről is szól pontosan a 23/2013-as kormányrendelet (amit a Magyar Közlöny csak leközöl, ahogy a neve is mutatja, a rendelet tartalmához az újságnak semmi köze): közel sem a tüdőszűrésről. Sokkal inkább egy az ipari parkokról szóló, 2011-es kormányrendelet módosításáról.
Amire a hoax elindítója, illetve a fotón látható felirat készítője gondolhatott, az a 35/2013-as kormányrendelet lesz, ami a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Kormányrendelet módosítása. Ebben valóban van egy olyan sor, ahol a tüdőszűrés díját 1700 forintban állapítják meg, azonban érdemes elolvasni, hogy pontosan milyen esetekben is kell ezt a díjat kifizetni.
Az a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), melynek igénybevételére nem az egészségügyi hatóság által a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerint kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében, vagy nem a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti korhoz kötött szőrıvizsgálat keretében, vagy nem jogszabály által előírt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor.
Közérthető nyelvre fordítva ez annyit tesz, hogy az esetek többségében tehát továbbra sem kell fizetni a tüdőszűrésért, kivéve, ha az ember akkor is megy, ha csak ő érzi úgy, hogy neki meg kell röntgeneztetni a tüdejét, az orvosok viszont nem.
A mostani eset érdekessége azonban az, hogy a fénykép nem hamisítvány, és még a rosszul idézett kormányrendelet is szerepel rajta. Dr. Fűtő László, az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet főigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy valóban volt kint egy ilyen hirdetmény az intézethez tartozó tüdőgondozóban, és azon valóban eltévesztették a kormányrendelet számát. Azonban a fényképre már nem került rá az a másik, szintén február 28-án kirakott papír, amin a tüdőgondozó munkatársai az elhíresült kiírástól két centire azt részletezik, kinek és milyen feltételekkel marad továbbra is ingyenes a tüdőszűrés. Kérésünkre az eredeti hirdetményt is elküldték, ez látható fent, a Facebookon terjedő kép helyett pedig inkább ezt a cikket osszák meg mostantól.
Az utóbbi időben újra erőre kapott egy régi városi legenda: a közösségi oldalakon terjedő üzenet szerint a leleményes magyar rendőrség a vérszívó postával karöltve még ürítési idővel is ellátott postaládának álcázza a gyanútlan autósokra vadászó traffipaxot.
Néhány napja a Redditen bukkant fel, és éppen most fut be sok százezer megosztással járó karriert a Facebookon az a fotó, ami állítólag egy dél-karolinai baptista magániskola negyedik évfolyamának tudományórai tesztjét ábrázolja (az amerikai általános iskolákban az alsóbb tagozatokban tudomány címszó alatt foglalkoznak az összes természettudományos témával a biológiától a kémián át a fizikáig). A tesztben a kreacionista elmélet alapvetéseire kérdeznek rá – nincs evolúció, a Föld nem több milliárd, hanem csak párezer éves, stb. –, és az azokra rendre a tudományos tényekkel ellentétes válaszokat adó kisdiák meg is kapja a maga csillagos ötösét és száz százalékos értékelését.
A teszt arra utal, hogy a tízéves gyerekeknek a kreacionizmuson belül is a leginkább ortodox irányzatot, a Fiatal Föld teóriáját tanítják, ami szerint a bibliai teremtéstörténetet nem metaforaként kell értelmezni, hanem minden pontosan, szó szerint úgy történt, ahogy az a Bibliában szerepel, az édenkertben a ragadozó állatok is vegetáriánusok voltak, és hasonlók.
Az interneten nagy felháborodást váltott ki a kisiskolások ilyen szintű agymosása, és mindenki abban reménykedett, hogy kamu az egész, de a legmegbízhatóbbnak tartott legendavadász és hoaxleleplező oldal, a snopes.com nyomozása egyelőre azt az eredményt hozta, hogy a teszt valószínűleg igazi, sőt, egy olvasójuk (akinek állítása szerint a lánya ebbe az iskolába jár) beküldte annak második oldalát is, amin hasonló kérdések és válaszok szerepelnek. Az iskola pontos nevét és helyét viszont az érintett szülők nem árulták el, nehogy a gyereküket hátrányos megkülönböztetés érje majd az óhatatlanul kirobbanó botrányban. Az internet népe kiderítette, hogy valószínűleg a Greenville Christian Academyről van szó, de az iskola egyelőre nem reagált a rá záporozó kérdésekre.
Pár nap alatt körbefutotta az internetet az a kép, amit egy Reddit-olvasó fedezett fel a Google Mapset böngészve. A felvételen egy holland közpark stégje látszik, amin látszólag épp egy hullát készülnek a csatornába dobni, a jelenetet pedig egy durva vércsík vezeti fel, amit a parkból a stég végéig vonszolt hulla húzott maga után.
Ahogy a vidám vagy vicces pillanatoknál sem kell sokat várni az mémes reakciókra, úgy lehet számítani a tragédiákat követő hoax- és elméletgyártási hullám elindulására is. A bostoni robbantás után még azelőtt elkezdett terjedni, hogy muszlim terroristák, észak-koreai merénylők vagy épp a CIA akciójáról van szó, hogy a hatóságok egyáltalán terrorcselekményként hivatkoztak volna a történtekre.
Egy érdekes történet a Facebookról jól megmutatja, milyen kevés elég ahhoz, hogy az emberek igazolva lássák a gyanút. Több, hasonló nevű csoportnál felmerült, hogy jóval azelőtt hozták létre őket, hogy a bombák felrobbantak volna a maraton befutójánál. Márpedig ez elég furcsa, ha egy Thoughts go out to all involved in the Boston Explosions (Lélekben a bostoni robbantás áldozataival vagyunk) nevű csoportól van szó, mi más lehetne a magyarázat, mint hogy a robbantó jó előre létrehozta volna a Facebook-oldalt?
– C-vitamint szeretnék, ezer milligrammost.
– Húsz darab, 1480 forint.
– Ha másképp mondom, van olcsóbb?
– Próbáljuk meg – mondja, és gúnyosan röhög.
– Aszkorbinsav?
–150 forint 10 gramm, egy késhegynyi lehet az ezer milligramm – jön a válasz.
A fenti rövid párbeszédet kollégánk posztolta Facebookra még hétfőn reggel. Délutánra már több száz megosztásnál tartott, estére néhány, az egészséges életmóddal foglalkozó Facebook-oldal is átvette, ezeken már többezres megosztást ért el a történet.
Nem is a párbeszéd az érdekes ebben az esetben, inkább az, ahogy az emberek rádöbbennek arra, hogy a C-vitamin valójában aszkorbinsav, és por alakban bárki megvásárolhatja a gyógyszertárakban. Annyi a korlátozás, hogy egyszerre tíz grammot vehetünk meg, de ha ezer milligrammos tételekben számolunk, az is tíz napra elég.
Legalábbis elméletben, mert ez nem olyan egyszerű, mint ahogy azt a facebookozók elképzelik. Mielőtt tehát lerohanna a gyógyszertárba, érdemes kicsit körüljárni a témát. A C-vitamin, más néven aszkorbinsav, cukorszármazéknak tekinthető. Neve a skorbutból ered, ez a betegség alakulhat ki hiányakor; hosszú tengeri utakon már a 16. században megfigyelték, a tengerészeknél a gyümölcs- és zöldséghiányos életmód miatt alakult ki.
Egy Facebookon felbukkant egyre gyorsabban terjedő kép szerint "a Nemzetközi Box Szövetség megvizsgálta Erdei meccsét és utólagosan megváltoztatta annak eredményét. Erdei így veretlen maradt, 34-0 lett a vége, nincs veresége".
Annak ellenére, hogy a szöveg tele van hibákkal és ilyen nevű szövetség sincsen, a képet egyre többen osztják meg. A Facebookon kommentelők egy része tényleg elhitte a hoaxot, alig néhányan lájkolták, de annál többen osztották meg. Cikkünk megírásának pillanatában hétszáznál tart a megosztások száma, és ez folyamatosan növekszik. Ráadásul a képet megosztók egy alkalmazást is népszerűsítenek ezzel, amelyel azt tudhatja meg a Facebook-felhasználó, hogy melyik sport passzolna hozzá.
Pár óra alatt több mint 30 ezren osztották meg a Facebookon azt az üzenetet, amely szerint eltűnt a 9 éves püspökladányi Molnár Bianka. A felhívás segítséget és megosztást kér a Facebook-júzerektől.
A helyi rendőrségtől megtudtuk, hogy a kislány nem tűnt el, nem tudják, honnan származik ez a hír. Nincs fent a police.hu körözési listáján sem.