Sunyi módon azt hazudtam a főnökömnek, hogy inkább otthon dolgozok, noha meg sem fordult a fejemben, hogy a harmincöt fokos kánikulában a lakásban senyvedjek, inkább elhúztam Siófokra. Mindenképpen le kellett adnom egy cikket, mégsem vittem magammal laptopot és az eMagyarország pontokat meg netkávézókat is messze elkerültem, mert 2006-ban nevetséges lenne azt bizonygatni, hogy számítógéppel bárhol lehet dolgozni.

Nem vittem magammal mást, mint néhány mobiltelefont.

Zsebiroda kilátással

A biztonság kedvéért bepakoltam a táskámba négy-öt készüléket, hogy akkor is legyen nálam valami, ha tóparti távmunkatesztem főszereplője, a Nokia E61 esetleg megolvadna a hőségben. A készülék azonban ellenállt minden külső behatásnak, félnapi használat után a lemerülés közelébe sem ért. Magyarán a munkához szükséges összes alapfeltétel adott volt, beleértve a legfontosabbakat, a friss víz illatát meg a balatoni panorámát. Arról viszont inkább nem beszélek, hogy milyen élmény volt ezután visszakullogni a Váci út bűzében ázó irodába.

Jól összetett hardver

A Nokia E61 kijelzőjén akkor is jól láttam mindent, amikor a fényerőt minimálisra állítottam, csak délután egy környékén volt gond, amikor az árnyékból váratlanul a tűző napfényre kerültem. A széles kijelző színei szépek, a képe tűéles. Talán még mozizásra is alkalmas lett volna, ha időben megszerezem a Smartmovie videokonvertálót, amely dvd-ből mobilra optimalizált DivX videókat készít.

Elképesztően aprók az E61 gombjai, de hozzá tudtam szokni, és viszonylag gyorsan bepötyögtem a cikket. Munkámat kissé megnehezítette, hogy a gombkiosztás angol (QWERTY), és az ékezetes betűket meg a többi extra karaktert a bal alsó sarokban elhelyezett funkciógombbal kell elérni. Cikkírás közben ez gyakran "beragadt", a funkciógomb kétszer egymás után megnyomva ugyanis úgy működik, mint a számítógépen a Caps Lock. Ilyenkor az értelmes szavak helyett ÷rüŁŧ [ađđß]oł kerülnek a szövegbe, amit aztán öröm volt törölni.

Levelet nem-e kaptam?

Érdemes kívülről fújni, hogy mikor miként kell kombinálni az SSL, WPA, TLS, PSK és a többi furcsa rövidítést, mert az E61-ben elég sok van belőlük. Aki azt sem tudja, hogy ezek a rövidítések mit jelentenek, és nincs, aki segítsen neki, inkább mondjon le az okostelefonokról. A wifi beállítása pofonegyszerű volt, a levelezés buherálásakor azonban csak kollégám tudta megakadályozni, hogy a készülék a karmozdulatom által meghatározott röppályán továbbrepüljön a fal felé. Az IMAP elérés először egyáltalán nem működött, mert a titkosítás rosszul volt beállítva. Ezt korrigáltam, elkezdtek lejönni a levelek, de teljesen érthetetlen okból maguktól visszakerültek a régi beállítások. Fél óra alatt sikerült megoldani, hogy minden stimmeljen, erre egy napon át nem érkeztek meg az sms-ek, nem működött két funkciógomb, és órákon át a kimenő üzenetek mappájában dekkolt egy elküldetlen sms. Nagyon úgy tűnt, hogy ezen a levelezőn csak valami csoda segíthet.

A készülékben egyébként nagyon sok fontos üzleti szoftver van, például prezentáció-megjelenítő, szövegszerkesztő meg táblázatkezelő, amelyek Word illetve Excel formátumába mentenek. De még hogy! Számomra ugyan roppant szórakoztató volt, hogy egy Nokia E61-en létrehozott, majd emailben továbbított doksi többször is lefagyasztotta a főnököm Word-jét, ő nem osztozott örömömben. Sőt. Az OpenOffice-t ugyanúgy kilőtte.

Hard ver

Maga a készülék jól össze van rakva, nincsenek lifegő alkatrészek és pont passzolt a kezembe, de a kijelző fölé szerelt LED roppant idegesítő, mert folyamatosan az ember szemébe villog. Ha memóriáját mini SD memóriakártyával két gigabájtosra bővítjük, akkor kisebb céges adatbázisok is elférnek rajta, bár én inkább az mp3-gyűjtemény feltöltését javasolnám. Ehhez persze venni kell egy plusz fülhallgatót, mert alapból csak monót adnak. Százezer forintos ára igazán nem vészes, már amennyiben a menedzseri fizetéseket vesszük alapul, hiszen az E61 nekik készült, direkt kamera nélkül. Ha valamiért mégsem jönne be nekik, még mindig futja egy másik mobilra.