Egytől tízig lehetett pontozni a felsorolt, korszakalkotó(nak kikiáltott) momentumokat, és a több ezer szavazat után végül kettő kapott nyolcasnál magasabb átlagot: a fájlcserélő hálózatok (8,27), és a videomegosztók hódítása (8,04). Amellett hogy ez a két trend valóban talán a legfontosabb mostanában a neten – ezt jól jelzi, hogy a net adatforgalmának nagyjából felét ez a kettő viszi el –, úgy tűnik, olvasóink a lehető leglogikusabb módon jellemzően arra szavaztak, aminek a hatását közvetlenül érzik a mindennapos netezés közben.

YouTube-ot mindenki néz, és fájlcserélőt is szinte mindenki használ, és ez gyökeresen alakította át a szórakozási szokásainkat az elmúlt években. Nem véletlen, hogy mindkettőt tűzzel-vassal, és végeláthatatlanperekkel üldözi a szórakoztatóipar, ahelyett hogy elfogadnák, hogy a technika túlnőtt rajtuk, és megpróbálnának alkalmazkodni.

A menő wikitől a nem menő iTunesig

A harmadik legnagyobb hatású momentumnak a Wikipedia elindulását szavazták meg (7,55 pontos átlag), amivel szintén csak egyetérteni tudunk, a wiki csodálatos találmány, annak ellenére, hogy a méreténél és felhasználószámánál fogva mostanában egyre-másra fut bele botrányokba. Hol a szcientológusokat kell kitiltani az önkéntes szerkesztők közül, hol gyerekpórnó-vádak érik. Egyszer túlbuzgó szlovák kormányhivatalnokok írogatják át a magyar szócikkeket a saját szíjízük szerint, máskor az merül fel, hogy nagyobb adományokért cserébe szemet huny az enciklopédiát fenntartó nonprofit szervezet az egyébként ijesztő mértékben elterjedt céges- és állami wikicenzúra felett.

A dobogósok mögött hárman szinte azonos pontszámmal következnek: az online kereskedelem beindulása (6,95), a közösségi oldalak diadalmenete (6,93), és a Skype-pal a telefon internetre költözése (6,91). Itt kicsit megbicsaklik a teóriánk arról, hogy az olvasóink főként arra szavaztak, amit maguk is használnak, hiszen itthon azért az online telefonálás, a netes vásárlás, és az iwiw–MyVip-vonalon túlmutató közösségi oldalak is csak mostanában kezdenek túllépni az internet újdonságaira különösen fogékony, legfeljebb pár százezres felhasználói körön.

Mindenesetre az, hogy ilyen magas pontszámokat kaptak, azt jelzi, hogy igény mindenképpen van ilyen jellegű magyar szolgáltatások beindítására – vagy éppen arra, hogy a piacot már nagyjából felosztott óriások kicsit jobban odafigyeljenek a magyar júzerekre, ahogyan a Facebook szándékozik rövid úton lenyomni az Iwiwet. Persze ezeket a jelzéseket nem mindenki veszi észre: magyar iTunes-ért és Xbox Live-ért már régóta megy a rimánkodás, minden kézzelfogható eredmény nélkül.

Futottak még

A lista második felében a Google tőzsdei bevezetése (6,82), és ezzel az online biznisz hivatalos felnőtté avatása, és a web elszakadása a számítógéptől (6,67) szerénykedik. Előbbi meglepőbb: ha áttételesen is, de a Google ultrasúlyos üzletté válása vezetett el több, a listán előkelőbb helyre szavazott trend elindulásához. Persze ha ez nem a Google-nek jön be, valószínűleg megteszi más helyette, így végül is jogos a gyengébb helyezés. Az internetes okostelefonok (tévék, játékkonzolok, mosogatógépek és kávédarálók) diadalmenete pedig csak most kezdődött el, talán a 2019-es hasonló listákon majd előkelőbb helyre is jutnak.

A lista utolsó két helyén, jelentős lemaradással egy másik, Google-höz köthető jelenség, az automatikus hirdetésszervező rendszerek elindulása, illetve a net politikai színtérré változása áll. Egyiknek sincs még igazán nagy súlya az internet magyar sarkában: a saját oldalaikon még kevesen futtatnak úgy AdSense (vagy éppen Etarget) hirdetéseket, hogy abból akár meg is éljenek; kis piac, nyelvi korlátok, de ami késik, nem múlik. És várat magára a 2008-as amerikai elnökválasztás Obama-kampányához hasonló online politizálás megjelenése is. Lehet hogy már csak 2010 tavaszáig, de reálisabb talán 2014-re várni az első magyar választást, amit az interneten fognak megnyerni.