Index Vakbarát Hírportál

Az MTA hajlik a kiegyezésre, a kutatóintézetek irányításába beveszik a kormánydelegáltakat

2018. augusztus 16., csütörtök 13:33 | aznap frissítve

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megpróbál kiegyezni a kormánnyal. Az eddigi finanszírozás megőrzéséért cserébe a kutatóhálózat irányítására egy olyan tudóstestületet hoznának létre, amit a kormánnyal közösen állítanának fel. A tárgyalások még zajlanak, az MTA a szakmai-személyi autonómia megőrzését hangsúlyozza. Az még nem világos, hogy a kormány emberei mi mindenbe szólhatnak majd bele, de az elég egyértelmű, hogy a számára kedves kutatási témákat a kormány így könnyebben átnyomhatja majd.

Miután a választás után érdemi konzultáció nélkül bejelentették, hogy az MTA költségvetésének nagyját a kormány (pontosabban a Palkovics László új minisztériuma) alá rendelik, a magyar és a nemzetközi tudományos szféra megbolydult. 2018-ig a Fidesz nagyjából békén hagyta a tudomány világát, most azonban láthatóan eltökélték, hogy felborítják az eddigi rendszert. Az MTA önállóságát megkurtítják, a kutatási és innovációs pénzekről döntő NKFI-t az azt vezető Pálinkást eltávolítva direkt irányítás alá veszik, miközben folyamatosan ment a kormánysajtóban az MTA ütlegelése, részben ideológiai alapon, egyes kutatási témákat kipécézve, részben pénzek elvételével-átirányításával fenyegetve az alapkutatásokról az innováció felé.

Bár itthon és külföldön is kutatók és intézetek sora tiltakozott, és az MTA vezetése is beleállt a konfliktusba, hogy megvédje szakmai autonómiáját, ez nem hatotta meg a magyar tudománypolitika új irányítóját, az innovációs és technológiai minisztérré kinevezett Palkovics Lászlót. Bár az MTA korábban már kidolgozott két kompromisszumos javaslatot, ezeket Palkovics a sajtóban elfogadhatatlannak nevezte.

Most úgy néz ki, hogy az MTA és a kormány mégis kiegyezhet egymással, kérdés azonban, hogy ez mennyire fegyverletétel, és mi sült ki belőle a gyakorlatban.

„Az Akadémiánál maradnának az intézetek, de finanszírozásukról egy paritásos bizottság határozna” – írta ezek után csütörtöki számában a kormányközeli Magyar Hírlap kormányzati forrásokra hivatkozva. A lap arról írt, hogy egy hét plusz hét tagú, paritásos alapon szerveződő testület döntene a kutatóintézetek pénzeiről. „Ez a bizottság döntene például a stratégia elfogadásáról, az egyes kutatási tevékenységekről, továbbá a kutatóintézetek vezetőjéről” – olvasható az MH-ban, ezt az infót az ATV azzal egészíti ki, hogy a bizottságban „a kormány részéről nem miniszterek és államtitkárok vagy minisztériumi főosztályvezetők, hanem többnyire tudós emberek lennének a kormánydelegáltak is”.

Ezt a 7+7-es modellt most úgy kommunikálják, mint ami a német Max Planck kutatóintézet-hálózat működését valósítaná meg Magyarországon is. A Max Planck említése persze jól hangzik, hiszen az Európa egyik legjelentősebb és legnagyobb presztízsű tudományos intézményrendszere, komoly állami finanszírozással, a tudományos akadémiától függetlenül. A gyakorlatban azonban ott ez úgy néz ki, hogy a Max Planckot irányító 60 fős szenátusba csak öt tagot delegál a német kormány, a többiekről maga a kutatótestület dönt – ehhez képest lenne nálunk a kiszivárogtatott elképzelések szerint ugyanannyi kormányember az irányító testületben, mint ahány főt jelölhetne az MTA. Ezzel a kutatóintézetek tényleges működését nagy mértékben a kormány határozhatná meg.

Ezek után most az MTA is kiadott egy közleményt, melyben jelentős részben megerősítik a sajtóhírt. „A tárgyalások olyan irányban haladnak, hogy az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná. A kormányt képviselő tudósok így közvetlen kétoldalú kapcsolatot teremthetnek az ITM és az Akadémia között, megjelenítve a kormányzati prioritásokat, ugyanakkor közvetítve a kutatóhálózatban született felfedezéseket, és a 2-3 évente esedékes nemzetközi átvilágítás eredményeit” – áll a közleményben.

 Az MTA tehát elismeri, a fő fejleményt, hogy a kutatóiontézetek irányításába beengedik a kormány által jelölt embereket. A tagok számáról, arányáról azonban egyelőre nem írnak semmit, a tényleges erőviszonyokban ezek alapján talán még megpróbálnak kiharcolni egy számukra kedvezőbb képviseletet. Az is fontosnak tűnik, hogy miközben a Magyar Hírlap arról írt, hogy a minisztérium elképzelései szerint a kutatóintézetek vezetőiről is ez a félig kormánydelegáltakból álló testület döntene, az MTA közleménye szerint még mindig ragaszkodnak hozzá, hogy „személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai”.

Mint írják, az alábbi szempontokat követik a tárgyalásokon továbbra is (és még másokat, ezek az MTA-közleményben olvashatók):

Az MTA azért finoman jelzi, hogy továbbra sem fogja befogni a száját: bár sokan azt szeretnék, hogy az Akadémia „ne politizáljon”, vagyis ne mondjon semmi olyat kutatási eredményekre hivatkozva sem, ami nem passzol a kormány szövegébe, mint írják, „az MTA törvényben foglalt kötelessége, hogy az Országgyűlés vagy a kormány kérésére, illetve saját kezdeményezésére kinyilvánítja szakmai véleményét az ország és a társadalom számára fontos kérdésekben. Az MTA a jövőben is a törvényeknek és saját szakmai szabályainak megfelelően fog működni.”

Szerettük volna megkérdezni az MTA vezetését, hogy pontosan miről szólnak még a tárgyalások és meddig hajlandóak elmenni, de ezt arra hivatkozva elutasították, hogy nem a sajtón keresztül szeretnének üzengetni, ezért egyelőre nem írnak több részletet.

Rovatok