Aligha tartanak majd kóstolót az egyiptomi Szakkara egyik előkelő sírjából előkerült sajtleletből, amely a világ legrégebbi érlelt tejterméke lehet. A keménysajt tehéntej és juh- vagy kecsketej keverékéből készülhetett, valamikor a Kr. e. 13 században, és a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámesznek, Memphisz város egykori vezetőjének tették félre a túlvilágra.
Ezt a sírt már 1885-ben megtalálták, ám a futóhomok újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel újra. Néhány ével később törött köcsögök maradványait találták a feltárás helyén, ezek némi megszilárdult fehér masszát és vászonból készült anyagot tartalmazott. Utóbbit valószínűleg az edény befedésére használták - olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében.
A szakemberek a fehér massza fehérje összetevőit megtisztították, folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték összetételét, így derült ki az összetétele, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehéntejből és kecske-, vagy juhtejből készítettek.
A vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék egy szilárdsajt volt.
A mintában lévő más peptidekből az is kiderült, hogy a brucellózis baktériumával, a Brucella Melintensisszel volt fertőzött a sajt.
Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére Ramszesz-fáraók uralkodása idején, korábban csak közvetett paleopatológiai bizonyítékot találtak a szakemberek. A brucellózis tünetei hasonlíthatnak a hastífuszéra, a vérmérgezésére, okozhat székrekedést, bőrkiütést és vetélést.
Ez a betegség állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.
(MTI)