Meghívást kaptak a NASA-tól az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) munkatársai, hogy csatlakozzanak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli tesztrepülésének programjához. Az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoportja passzív dózismérő detektoraival veszt rész a tudományos programban – közölte az örömhírt Hirn Attila, az Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője, a kutatóközpont honlapján.

A kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. A Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) vezetésével 2009-ben indult DOSIS, valamint 2012-től DOSIS-3D program keretében végzett vizsgálatok az európai Columbus modul dózistérképezését szolgálják, Űrdozimetriai Kutatócsoport munkatársai a kezdetektől fogva részt vesznek a programban, amely a tervek szerint egészen az ISS üzemidejének végéig, azaz 2024-ig folytatódik. Ezeknek a közös munkáknak köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a napokban a NASA MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletében való részvételre.

A kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – tesztbabát helyeznek el, amelyeket különféle passzív és aktív dózismérőkkel látnak el kívül és belül. Az egyik az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényt fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.

Az Orion űrhajó a próbarepülés (ORION Exploration Mission 1, ORION EM-1) során csaknem három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre. A NASA új űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére legkorábban 2019 végén kerül sor. (MTI)