Sokat fejlődött a török hadiipar az utóbbi években – mondta Egeresi Zoltán Törökország-szakértő kedd reggel az M1 aktuális csatornán. (MTI)

Ebbe nem lehet belekötni:

• A XV-XVI. században az oszmán hadsereg hadiiparának csúcsmodellje a felfegyverzett lovas szpáhi volt, ma meg már 1360 lóerős TAI T-129 harci helikopterük is van, AGM-114 Hellfire tankelhárító rakétákkal, szóval a török hadiipar fejlődése elvitathatatlan (még akkor is, ha a T-129 az olasz gyártmányú AgustaWestland A129 Mongoose átalakított verziója).
• Egeresi Zoltán tényleg Törökország-szakértő, az „egeresi zoltán” és „törökország” szavakra rákeresve a Google 4 530 találatod ad 0,26 másodperc alatt. És nemcsak a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont oldalára feltöltött szakmai életrajzát listázza, hanem mindent, amit a török elnöki rendszer ellensúlyhiányáról, a török líra mélyrepüléséről, az amerikai-török diplomáciai kapcsolatokról, a török hadiiparról, a török-német és török-amerikai kapcsolatokról, illetve a törökországi szükségállapot-feloldás esélyeiről mondott.
• Tényleg nyilatkozott kedd reggel az M1 aktuális csatornán, fent van a Híradó honlapján is.

A hírügynökségi anyag folytatódik:

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten – miután tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel – azt mondta, erőteljes hadiipari együttműködést szándékoznak kialakítani Törökország és Magyarország között (MTI).

Az erőteljes hadiipari együttműködés szinte az összes hírből és beszámolóból szó szerint visszaköszön: így van fenn a miniszterelnök honlapján is. Igaz, a szöveg leirata alapján Orbán csak azután tért rá az erőteljes hadiipari együttműködésre, hogy azt mondta:

A magyar külpolitikának három fővárosra kell mindig nagyon figyelnie: ez Sztambul, amit ma Ankarának neveznek, Moszkva és Berlin. Ez az a három nagyhatalom és nagy ország, amelynek a vonzáskörzetében éli Magyarország az életét sok száz év óta.

A Berlin-Ankara-Moszkva háromszögnek csak egy oldala metszi Magyarországot, nagyjából a Záhony-Beregsurány tengelyen, de a miniszterelnöki beszédekhez amúgy is szükséges kis nagyvonalúsággal tekinthetjük vonzáskörzetnek (főleg ha az elcsatolt területeket is beleszámoljuk). Geopolitikailag szerencsés, hogy a három főváros Budapestről egy kis ide-oda tekintgetéssel két szemmel is figyelhető, bár nem nagyon, csak viszonylag.

A szakértő erre reagálva elmondta, Törökország az utóbbi években tudatosan fejlesztette hadiiparát, így csökkentve nyugati függőségét és növelve bevételeit. Ezen a területen Törökország jóval Magyarország előtt jár – fűzte hozzá (MTI).

Hogy a törökök mennyivel tudatosabban fejlesztik a hadiiparukat a magyarnál, arról II. Lajos is tudna mesélni, ha nem fulladt volna a Csele-patakba a mohácsi csatában. A magyarok hadiipar-fejlesztési tudatosságáról viszont azt írja a Global Firepower fegyverkezési statisztikája, hogy a török haditengerészetnek 12 tengeralattjárója van, Magyarországnak meg egy sincs, ami részünkről tudatos stratégia, mert tengerünk sincs.

A Magyar Honvédség és a tudatosság összefüggéseiről egyébként még a Google is csak bizonytalanul találgat, de az valószínűleg nem számít, hogy

Mindenesetre a török hadseregnek 710 ezer katonája van, amiből 350 ezer aktív, ezenfelül van 1056 repülőgépük, 457 helikopterük, 2446 tankjuk, összesen 194 hajójuk és tengeralattjárójuk, tízmilliárd-kétszázmillió dollárt költenek honvédelemre, és vannak saját fejlesztésű eszközeik is. Ehhez kellett némi tudatosság, kétségtelen. Mindeközben Orosz Zoltán altábornagy arra hívta föl a honvéd tisztjelöltek figyelmét, hogy „tudatosan készüljenek a szakmájukra”, mintha valaki véletlenül menne törzsőrmesternek.