Két porból álló szellemhold kering a Föld körül, nagyjából 400 ezer kilométerre tőlünk, és ezek létét az ELTE kutatói igazolták. A rendkívül halovány felhőket először Kazimierz Kordylewsky lengyel csillagász vette észre még 1961-ben, de a létüket azóta is vitatták - írta a brit Royal Astronomical Society weboldala, amelyen a magyar kutatók munkáját publikálták.
Ezek a felhők elképesztően nehezen észlelhetők, és a csillagászok nem igazán foglalkoznak velük
A Kordylewski-felhőkként ismert porfelhők az ötös számú Lagrange-pontnál (L5) gyűltek össze. Ez egyike annak az öt pontnak a Nap és a Föld rendszerében, ahol az objektumok többé-kevésbé nyugalomban, a Földhoz képest fix helyzetben maradhatnak.
A Horváth Gábor (ELTE) által vezetett kutatócsoport egy korábban megjelent tanulmányban modellezte a Kordylewski-felhők formálódását, hogy miként lehet észlelni azokat. A kutatókat érdekelte, hogy miként tudnák polarizált szűrők segítségével megtekinteni a felhőket, úgyhogy Slíz-Balogh Judit Badacsonytördemicen lévő magánobszervatóriumában nekiláttak a keresésnek.
Képeiken megjelent a porról visszaverődő polarizált fény, és a megfigyelt mintázat megegyezett azzal, amit a kutatók a korábbi tanulmányukban előrejeleztek, valamint Kordylewski évtizedekkel korábbi észlelésével. A csoport ki tudta zárni az optikai hibák jelenlétét, magyarán biztos, hogy a keresett felhők jelenlétét észlelték.
A felhők alaposabb vizsgálata még fontos lehet, hiszen a kevés számú Lagrange-pontnak nagy jelentősége van az űrkutatásban, a Naprendszer meghódításában, és jó volna tudni, hogy ez a por jelent-e bármilyen veszélyt az űrhajózásra.