Szeptember 13-a óta követi az ESA Mars Express szondája egy hosszúkás felhő fejlődését a bolygó egyenlítőjéhez közeli, 20 kilométer magas Arsia Mons vulkán közelében. Az elhelyezkedése ellenére nem vulkáni aktivitáshoz köthető, hanem a domborzathoz. Az orografikus vagy lee-felhőnek is nevezett jelenség gyakori a régióban, a vulkáni hegyek által kényszerített feláramlások, az úgynevezett orografikus emelés hozza létre.
A Mars Express Visual Monitoring Camera (VMC) felvételén megnyúlt, fehér alakzatként jelenik meg a felhő, ami az Arsia Mons vulkántól nyugatra, 1500 kilométer hosszan terül el. (Kontraszt: a kúp alakú vulkán átmérője körülbelül 250 kilométer.)
Néhány hete, október 16-án volt a Mars északi féltekéjén a téli napforduló. Az előző hónapokban az Arsia Mons-hoz hasonló nagy vulkánok feletti felhőaktivitás többnyire megszűnik, míg a marsi év többi részében a csúcsok felhőbe burkolóznak. Ugyanakkor a vulkán délnyugati oldalánál meg szokott jelenni az itteni képeken láthatóhoz hasonló, évszakosan visszatérő vízjégfelhő. Korábban már 2009-ben, 2012-ben és 2015-ben is megfigyelt hasonlót a Mars Express és más egységek is.
A felhő alakja változik egy marsi nap leforgása alatt. A helyi reggeli órákban növekszik a vulkánon kialakuló bukószél és a hegyvölgyi szél hatására, majdnem párhuzamosan az egyenlítővel. Így akkorára nőhet, hogy már földi teleszkópokkal is megfigyelhetővé válik.
A vízjégfelhők kialakulása erősen függ a légkörben jelenlevő por mennyiségétől. Az ilyen és hasonló képekből, melyeket a bolygót júniusban és júliusban elnyelő hatalmas porvihar után készítettek, sok fontos dolgot tudhatunk meg a por hatásáról a felhők fejlődésére és az év során megfigyelhető változásaikra.
Idén az Arsia Mons közelében lebegő megnyúlt felhőről látható és közeli infravörös tartományban is készítettek felvételeket az OMEGA spektrométerrel, valamint a Mars Express High Resolution Stereo Camera (HRSC) berendezésével. Így a kutatóknak számos különböző adat áll rendelkezésére a jelenség tanulmányozására.