Telítődhet-e az agyunk új emlékekkel annyira, hogy a régiek már ne férjenek el? Egy új kutatás azt az eredményt hozta, hogy az agyunk a szó szoros értelmében nem telítődik, mivel az idegrendszerünk néha kiszorítja a régebbi, kevésbé fontos emlékeket, hogy helyet csináljon az újaknak.

A Scripps Research kutatóintézet első alkalommal demonstrálta annak a mechanizmusát, hogy hogyan alakulnak ki az új emlékek és hogyan felejtődnek el a régiek. A muslicákkal végzett kutatásban a kutatók a rovarok szinaptikus változásait figyelték, ami a tanulásért és a felejtésért felel. A Cell Reportsban megjelent tanulmány szerint a folyamatért egyetlen dopaminneuron felel.

Úgy gondoljuk, ez a rendszer gondoskodik arról, hogy eltávolítsa a kevésbé fontos emlékeket, amiket nem feltétlenül szükséges hosszú ideig megőriznünk. Igazán elegáns megoldás, hogy a folyamatért ugyanaz a neuron felel. A tanulmányunkban bemutatjuk, hogy pontosan hogy zajlik a folyamat.

– mondta Jacob Berry, a Scripps Research kutatója.

Az állatok memóriájának vizsgálatához a kutatók egy bizonyos illathoz kapcsolódó elektrosokkal kondicionálták a muslicákat. A betanításuk után a kutatók megfigyelték, hogy a muslicák tudatosan kerülik el az adott illatfelhőt, ami az emlék kialakulására utalt. A neuronok agyi aktivitásának megfigyelésével a tudósok megfigyelhették az emlékképződés fiziológiai folyamatát.

A Scripps Research kutatói egy korábbi munkájukban már bebizonyították, hogy léteznek olyan dopaminerg agyi hálózatok, amik az emlékek kialakítását és eltávolítását célozzák. A mostani tanulmányban képalkotó technológiákkal vizsgálták ezt a folyamatot. Megfigyelték, hogy amikor a viselkedésért felelős memóriaterület degradálódott, a tanulási folyamat alatt beinduló sejtszintű változásokat ugyanaz a dopaminhálózat fordította vissza, ami a kialakításukért is felelt. 

Azt is megállapították, hogy amikor a szóban forgó dopaminok új emléket alkotnak, egyúttal a régi emlékeket is törlik.

Ha tanulsz valami újat, egyszerre alakítasz ki egy új emléket, miközben potenciálisan kitörölsz valami régit is. Ez egy fontos egyensúlyozó mechanizmus, ami megakadályozhatja a túltelítettséget.

– mondta Berry.

Az idegkutatók már évtizedek óta tanulmányozzák, hogy az agy hogyan szerez új információkat, és hogy ezek miként alakulnak át maradandó emlékekké. Ezt a folyamatot memóriakonszolidációnak hívják. A neurológusok csak a közelmúltban fedezték föl az aktív felejtés fontosságát, és kezdték megérteni, hogy mi váltja ki az agyban a felejtés folyamatát.

– mondta Ron Davis, a Scripps Research professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Berry szerint a most megfigyelt folyamat magyarázatot adhat arra a pszichológiai jelenségre is, amit retroaktív interferenciának hívnak. Ez az a folyamat, amikor egy frissebb emlék megakadályozza, hogy visszahívjunk egy hasonló, régebbi emléket. Ilyen például az az eset, amikor az új főnökünk nevén szólítjuk a régi főnökünket.

Bár a kísérletet muslicákkal végezték, a kutatók úgy vélik, az eredmények komplexebb élőlényekre, így az emberekre is alkalmazhatók. Berry szerint az evolúció során rengeteg komplex folyamat alakult ki viszonylag korán, így igenis van relevanciája annak, hogy egyszerűbb organizmusokban tanulmányozzák a szinaptikus hálózatok működését.

(Medical Xpress)

(Borítókép: Neuronok mikroszkóp alatt - fotó:  BSIP/UIG Via Getty Images)