A szúrós szagú ammónia a természetben is előfordul, de mivel az állati ürülékből is létrejöhet, különösen sokat találunk belőle az állatfarmok közelében. Ez a színtelen gáz, amely a nitrogén és a hidrogén kombinációjából jön léte (NH3), kisebb koncentrációban erős köhögést vált ki, nagyobb mennyiségben szívbénulást és halált is okozhat.
Hogy nyomon lehessen követni az ammónia keletkezési helyeit, az Université Libre de Bruxelles (ULB) belga egyetem kutató az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) MetOP műholdjainak kilenc évnyi adatát fésülték át, és elkészítették az állatürülék illetve az ammónia világatlaszát.
A Nature által kiadott tanulmányban 242 kisebb és 178 nagyobb ammóniaszennyezett területet azonosítottak, és ezeknek a kétharmadáról eddig nem tudtunk.
A kisebbekből 83 tartozott valamilyen állattenyészethez, a maradék pedig valamilyen ipari létesítményhez, mondjuk műtrágyagyárhoz. Az biztos, hogy az eredmények alapján eddig nagyon alulbecsülték a tudósok az ember által légkörbe juttatott ammónia mennyiségét.
Egyetlen nagyobb természetes ammónia-lelőhely volt a műholdas adatokon, a tanzániai Nátron-tó, amelyben rengeteg cianobaktérium él, és ezek a flamingók fő táplálékát adják. Ez a világ leglúgosabb tava, és nagyjából akkora, mint a Balaton.