Kínában 2013-ban kezdték el több városban is intenzíven küzdeni a súlyos légszennyezés ellen, valamint nagyjából ezer mérőpontot helyeztek el az ország különböző méretű városaiban, hogy minden eddiginél több adattal rendelkezzenek arról, milyen folyamatok milyen hatással vannak a levegő minőségére. Az akció kezdete óta mintegy 40 százalékkal csökkent a levegőben lévő szálló por (PM2,5) koncentrációja a kelet-kínai városokban.

A Nankingi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói a mérőpontokon gyűjtött adatokat tanulmányozva figyeltek fel arra a meglepő jelenségre, hogy ahogy csökken a szállópor mértéke egy városban, úgy nő az ózonszennyezettség. Tanulmányukat az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették közzé - írja az MTI.

Az ózon a szmog egyik fő összetevője, egy sor kémiai reakció során jön létre. Az energiafelhasználásból származó nitrogén-monoxidból nitrogén-dioxid keletkezik, a folyamatot elősegítik a kipufogó gázok szénhidrogénjei és a természetes szénhidrogének. A nitrogén-dioxid a napfény hatására nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné bomlik, utóbbi pedig egy oxigénmolekulával ózont alkot.

A kínai és az amerikai kutatók kimutatták, hogy a szállópor egyfajta szivacsként működik az ózonszennyezést okozó vegyületeket illetően, felszívja azokat, és megakadályozza az ózonképződést.

"Olyan sok szállópor volt a kínai városok levegőjében, hogy ez csökkentette az ózonképződést" - idézte Daniel Jacobot, a tanulmány társszerzőjét a Harvard Egyetem közleménye. "Soha nem figyeltünk meg ilyet sehol a világon, mivel egyetlen országban sem csökkentettek ilyen gyors mértékben a szállópor-kibocsátást. Kínának négy év kellett ahhoz, amit az Egyesült Államokban 30 év alatt értek el" - magyarázta.

"Ahogyan a PM2,5-szint csökken, az ózonszennyezés egyre súlyosabb lesz" - mondta Ke Li, a tanulmány első szerzője. A tanulmány eredményei azt jelzik, hogy plusz erőfeszítésekre van szükség a nitrogén-oxid és az illékony szerves vegyületek csökkentésre, meggátolandó az ózonszennyezés mértékét.