Jóval egyszerűbb lenne a főzés, ha a paradicsomnak is létezne csípős változata, és nem kéne csupán az ízesítés miatt erős paprikát tenni a tésztaszószba. Egy brazil és ír tudósokból álló kutatócsoport pont arra készült, hogy ezt (is) megoldja, mégpedig a gének átszabásával.
A paradicsom a Solanaceae családba tartozik, mint a paprika, és természetes módon megvannak benne a csili erejét adó kapszaicin előállításához szükséges genetikai információk. Csupán be kell azokat kapcsolni, amire a genetikában alkalmazott CRISPR-Cas9 módszer lehetőséget ad.
A tudósok - a Cell című tudományos lapban erről megjelent véleménycikk fő szerzője, brazil Augustin Zsögön vezetésével - nem csupán a gasztronómiát szeretnék előre mozdítani, a paradicsom ugyanis elég fontos modellnövény, amit számos genetikai kutatásban felhasználnak. Például ültettek már bele fagyálló fehérjéket egy halból.
Már a kapszaicin ipari termelése is igen hasznos lenne, hiszen az nemcsak kulináris élvezeteket nyújt, az anyag fájdalomcsillapítókban és más gyógyászati termékekben is megtalálható.
Persze a génszabászat nem olyan egyszerű, mint amikor elvisszük méretre igazíttatni a konfekciós multinál megvett egyenhosszúságú nadrágot, mert a művelet közben bekapcsolhatnak nem kívánt tulajdonságokat is, ezért Zsögön szerint csípős paradicsom nem kerül egyhamar a vágódeszkára.