Index Vakbarát Hírportál

Az MTA törvényt sértene, ha engedne Palkovicsnak

2019. január 14., hétfő 18:51

A minisztérium törvénysértő kifizetésekre akarja kényszeríteni a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA). Emiatt ők kénytelenek lesznek felfüggeszteni a normális működéshez elengedhetetlen közbeszerzéseket, és a rezsik miatt a kutatóintézetek alapműködése is bizonytalanná vált – értesült az Index akadémiai forrásokból.

Azzal, hogy Palkovics László innovációs és technológiai (ITM) miniszter január 1-től nem adja oda a törvény szerint az MTA-nak alaptámogatásként járó költségvetési pénzt, a kutatóintézetek lehetetlen helyzetbe kerültek: hiába van elegendő pénzügyi tartalékuk, ha betartják a törvényeket, nincs miből fizetni a rezsit – értesült az Index.

Az MTA és a kormány közötti hidegháború részeként Palkovics László ITM-miniszter január 1-től nem biztosítja az Akadémia kutatóközpontjainak működéséhez szükséges dologi költségeket. Arra a 2018 nyári, szakmai előkészítés nélküli törvénymódosításra hivatkozik, ami miatt az egész háborúskodás elindult: az MTA valódi bevonása nélkül akkor úgy döntöttek, hogy ezentúl a minisztériumon keresztül kapja meg az MTA a költségvetése jelentős részét. A Fidesz által megszavazott új konstrukció és a szerintük a függetlenségüket csorbító további lépések ellen az Akadémia vezetése azóta is vehemensen tiltakozik.

Palkovics időközben egyértelművé tette, hogy nem hagyná meg jelenlegi formájában az akadémiai kutatóintézet-hálózatot sem. Az MTA ebben annyit tudott elérni, hogy némi időt nyertek, amíg (március 31-i határidővel) egy minisztériumi-akadémiai vegyesbizottság áttekinti a mostani működést; majd ők tesznek javaslatot a továbbiakra. A miniszter azonban nemcsak egy-egy intézeti csoportot akar (szerinte a gyenge teljesítmény miatt, ellenfelei szerint politikai okokból) megszüntetni/elvenni, hanem

alapjaiban alakítaná át az akadémiai szférát.

Bár az utolsó pillanatban lemondta részvételét azon az akadémiai közgyűlésen, ahol ennek részleteiről tájékoztatta volna a hazai tudományos elitet, az üzengetésekből és nyilatkozatokból annyit tudni, hogy az egész finanszírozást pályázati alapra helyezné. Hogy közben hogy működnének a nagy kutatóhelyek, mi lenne az elmúlt években épített kutatóintézetekkel, egyelőre nem világos.

Amikor az Akadémia tagsága 90 százalékos többséggel támogatásáról biztosította Lovász László elnököt a vitában, Palkovics László pénzügyi eszközökhöz nyúlt. A miniszter nyomásgyakorlási céllal visszatartja az MTA első negyedéves költségvetésének dologi részét: a béreket havonta, utólag kifizeti, minden mást, így például az intézmények rezsiköltségét azonban nem adja oda az Akadémiának. Azzal érvel, hogy az MTA-nak elegendő pénzügyi tartalékai vannak ahhoz, hogy kibekkeljenek három hónapot, van akkora likviditásuk, hogy a 2019-es költségvetési támogatás nélkül is üzemeljenek a kutatóintézetek.

Ha betartják a törvényt, lekapcsolhatják a villanyt

Az Index birtokába jutott azonban egy levél, amiben a Magyar Tudományos Akadémia részéről közlik a minisztériummal, hogy ha nem kapják meg a költségvetés szerint nekik járó pénzt, lehetetlenné válik a kutatóintézeteik törvényes működése.

Az MTAtv-nek megfelelő finanszírozás elmaradása esetén kutatóközpontjaink, kutatóintézeteink jogszabályszerű működése lehetetlenné válik. Jogszabályokkal ellentétes működtetést pedig sem az MTA fejezet gazdasági igazgatója, sem az MTA választott vezetői nem támogatnak

– áll az ITM-be címzett levélben.

Akadémiai forrásaink szerint Palkovicsnak igaza van abban, hogy az MTA kutatóintézetei papíron általában jelentős tartalékkal rendelkeznek a megnyert pályázatoknak köszönhetően, a hangsúly azonban a törvényességen van. Kormányrendelet tiltja és az EU-s kutatási pályázatok sem engedik, hogy az intézmények alapműködését, az azzal kapcsolatos rezsit ezekből fizessék. Ehhez képest az MTA értelmezésében a minisztérium arra akarja őket kényszeríteni, hogy a pályázati szerződésekkel ellentétesen a villanyszámlát ezekből a már beérkezett, de másra szánt pénzekből fizessék.

Ezt a fenti levélben is jelezték az ITM-nek:

(...) a kutatóközpontok év végi maradványai kötelezettségvállalással terheltek, így azokra további kötelezettségvállalás, és pénzügyi ellenjegyzés jogszerűen nem adható ki. A levélben javasolt megoldások az államháztartási szabályozással és az MTAtv-nyel ellentétesek, azokat egyetlen, felelősen gazdálkodó szervezet nem vállalhatja.

Nem csak az EU-s pályázatok felhasználásával van azonban gond. Az Akadémia gazdasági vezetésének tudomásunk szerint az az álláspontja, hogy az államháztartási törvényt is megsértenék, ha úgy járnának el, ahogy a minisztérium most elvárja tőlük. Ez ugyanis úgy rendelkezik, hogy csak „a költségvetési támogatás biztosítására szóló érvényes jognyilatkozat” alapján vállalkozhat az államháztartás szereplője bármilyen beszerzésre. Most azonban ilyen nincs: az ITM kötelezettségvállaló nyilatkozatai nélkül nem tudnak az akadémiai kutatóközpontok semmit beszerezni, kifizetni, új munkatársakat felvenni, vagy az aktuális előléptetéseket megtenni.

A kutatásokhoz, a folyamatos működéshez közbeszerzéseket is ki kellene írniuk, de az MTA kutatóintézetei ezt most nem tehetik meg, hiszen nincs biztosítva az alaptámogatásuk. Így sem vegyszerre, sem üzemeltetésre, sem egyéb dologi kiadásokra nem írhatnak ki közbeszerzést; ha megtennék, akkor az államháztartási jogszabályokat sértenék meg a fedezet nélküli kötelezettségvállalással.

Több MTA-kutatóintézet jelezte, hogy „azon dologi kiadások, amelyek nem számolhatóak el projektekre, jelen helyzetben nem fizethetők ki”. A részletezés szerint ilyenek például a közüzemi díjak, a kutatásokhoz szükséges gépek, laboratóriumok üzemeltetése, a kísérleti állatok gondozása, de az üzemorvosi ellátás, a rendszergazdai feladatok ellátása, az internet és a telefon havidíja vagy a szakmai továbbképzések is.

Azt egyelőre senki nem merte bevállalni, hogy lekapcsolja a villanyt az elmúlt években sok milliárdért épített, felújított akadémiai kutatóintézetek épületeiben, de az Akadémiánál azzal a lehetőséggel is számolnak, hogy más törvényes lehetőség híján az intézeteket is kénytelenek lesznek leállítani, ha nem születik megegyezés.

Palkovics megkerülné az MTA elnökét

Miközben az Akadémia szerint azzal, hogy Palkovics törvénysértő működésre akarja kényszeríteni a kutatóintézeteiket, felvethető, hogy maga a miniszter is figyelmen kívül hagyja az akadémiai törvény előírásait. A nyári rapid törvénymódosítás után is érvényben maradt ugyanis az akadémiai törvénynek az a kitétele, mely szerint az Akadémia saját hatáskörben állapítja meg a támogatási formát. Ez azt jelenti, hogy a miniszternek a törvény nem hagy a támogatás visszatartására lehetőséget, Palkovics nem tehetné meg azt, hogy egy még nem létező, majdani pályázati rendszerre hivatkozva ne adja oda az MTA alaptámogatását.

A kérdés, hogy politikailag megteheti-e. A jelek szerint a miniszter megpróbálja megbontani az akadémiai egységet, és különalkukat kínál az akadémiai kutatóintézetek vezetőinek, akiket információink szerint Lovász Lászlót és az akadémiai vezetést megkerülve csütörtökre hívott egy megbeszélésre. Hogy a pénzügyi zsarolás és a leszalámizás együttesen eredményre vezet-e, hamarosan kiderül.

(Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtótájékoztatót tart a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése kapcsán a minisztériumban 2018. december 6-án. Balra Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Fotó: Ajpek Orsi / Index)

Rovatok