A több mint egy tucat Nobel-díjas tudóst is tagjai, támogatói között tudó szervezet 1953 óta állítja minden évben az aktuális globális helyzethez a Végítélet Óráját (Doomsday Clock). Bár nem rontottak a tavalyi megítélésen, nem is javítottak rajta, és ez értékelésük szerint rossz hír. Mindezért a nukleáris háború, illetve a klímaváltozás veszélyének csökkentése terén tapasztalható egy helyben toporgást tették felelőssé.

Mint közleményükben írják, a jelenlegi állapot vált

Az emberiségnek ugyanis két, a puszta létezést veszélyeztető fenyegetéssel is szembe kell néznie egyszerre. Az egyik veszélyt a nukleáris fegyverek jelentik, amelyek további leterjedése tavaly óta még valószínűbbé vált, miután az Egyesült Államok felmondta az Iránnal kötött paktumot. Erről így vélekednek: „Az Iránnal kötött megállapodás ugyan nem tökéletes, mégis a nemzetközi közösség érdekeit szolgálta, és elősegítette az atomfegyverek további sokasodását”.

A másik fenyegetés a globális felmelegedés. Noha az évtized első éveiben még úgy tűnt, hogy az emberiség széndioxid-kibocsátásának növekedése megállhat, 2017-ben és 2018-ban újra intenzív növekedésnek indult. Ezért az éghajlatváltozás manapság ez emberiségre és a világgazdaságra leselkedő legnagyobb veszély.

Ahhoz, hogy elejét vegyük a klímaváltozás legrosszabb következményeinek, a világ országainak nullára kell csökkenteniük a nettó széndioxid-emisziójukat még jóval az évszázad vége előtt.

- írják a közleményben. A Végítélet Órája nem állt mindig ilyen közel az éjfélhez. 1991-ben, a hidegháború végén teljes 17 percünk volt még a megsemmisülésig. Mielőtt tavaly 23 óra 58 percre állították volna az órát (fél perccel előrébb tolva a 2017-es állapothoz képest), legutóbb 1953-ban, a hidegháború legsötétebb időszakában mutatott ilyen késői időpontot.