A kínai gyártók versenyében egyre többen szeretnének részt venni, és ma már az európai országokba is elkötelezett és/vagy hivatalos forgalmazókon keresztül jutnak el a legjobb darabok. A Meizu 16-ot próbáltuk ki.
Sokszor előkerül mostanában a Meizu neve a hitech mobilokról szóló beszélgetésekben, legutóbb a csatlakozónyílás nélküli Zero koncepcióval irányították magukra a figyelmet. Reméljük, hogy a bő két hét múlva kezdődő barcelonai mobilkongresszuson látható lesz ez a modell, amelybe se jackdugót, se vezetékes töltőt, se semmi mást nem dughatunk be. Még a SIM kártya is virtuális, mint az újabb okosórákban, és mechanikus gombjai sincsenek, zárt az egész.
Hogy mi az a Meizu? Egy feltörekvő kínai márka, amelynek erőlködés nélkül ki tudjuk mondani a nevét, és a régebbi Huawei-ZTE páros után elsőként vált ismertté a nyugati országokban. De aztán jött a Xiaomi, az Oppo és a Vivo, és keresztbe tettek a növekedési terveknek. Látszik a Meizun, hogy elszántan igyekszik felkapaszkodni a világpiac élmezőnyéhez, és erre nemcsak a futurisztikus Zero a bizonyíték, hanem a már piacra dobott Meizu 16 nevű mobiljuk is ezt a célt szolgálja.
A Meizu 16 kifinomult darab, gyönyörűen ívelt a hátlapja, vékony és könnyű, belesimul a tenyérbe. Igazából nincs a kinézetében semmi egyedi, mégis gyönyörű, és azt sugallja, hogy csúcskategóriás hardver. Persze gyűjti az ujjlenyomatokat, és ezen a telefonhoz adott áttetsző tokocska sem segíti, az ugyanúgy egy maszatmágnes. Ráadásul nem igazán véd, a készülék oldalát például egyáltalán nem takarja.
A csúcskategóriás jelzőt a belső is kiérdemli. 2018 topligás Snapdgragon 845 rendszercsipje mellé 8 GB RAM-ot és 128 GB tárhelyet építettek be, ez mindenre elég manapság. Van 512 GB-os változat is, drágábban, bővítésre viszont nincs lehetőség microSD kártyával, szóval jól kell választani.
Bármilyen feladatot villámgyorsan elvégez
Nagyjából a Samsung Galaxy Note 9-cel és a Google Pixel 3-mal van egy szinten a sebességteszteken, ami most még jó, de mindjárt megérkeznek a legújabb telefonok a 2019-es Snapdragon 855-tel, és azok porrá fogják zúzni a Meizu 16-ot, ahogy a többit is. Ez annyiban mellékes, hogy az új kihívók nagy eséllyel a 300 ezer forint körüli árral lépnek színre, míg a Meizu gépe 130 ezer forintért kapható. Ebben az árkategóriában elég jónak mondható.
olyan kuriózumokat találunk benne, mint a kijelzőbe épített ujjlenyomat-olvasó, és a másodperc törtrésze alatt lezajló arcfelismerés
De térjünk még vissza a kinézethez, a Meizu 16 kijelzője ugyanis az előlap 91,8 százalékát lefedi, és ezt úgy teszi, hogy nincs se bevágás, se az új trendnek kikiáltott lyuk, a kamera a kijelző fölötti sávban maradt. Még jackdugós fülest is használhatunk. Egyetlen furcsa izét találni rajta, a hátlapon a dupla kamera alatt van egy sötét közepű kerek gombszerűség, ami úgy néz ki, mintha ujjlenyomatszenzor lenne. Ez a hat ledből álló vaku, amelynek kitaláltak egy szép szimmetrikus elrendezést.
A kamera hardvere kiváló, hiszen ugyanaz a Sony IMX380 szenzor, mint amit Huawei Mate 20 használ. A Meizu 16 persze azt is megmutatja, hogy mi az a hozzáadott extra munka, amit a drágább telefonok összeállításakor általában elvégeznek, az olcsóbbaknál csak ritkán. A hátlapi fő szenzor 12 megapixeles, f/1.8 rekeszű, és a négytengelyes optikai képstabilizátor mellett lézeres fókuszálás segíti az exponálást. A második kamera 20 megapixeles, csupán f/2.6-os rekesszel. A legjobb videó, amit kihozhatunk belőle, az 2160p felbontású 30fps-sel. A szelfikamera 20 megapixeles.
A végeredmény, vagyis az elkészült képek nem teljesen ugyanolyanok, mint amilyeneket a Huawei Mate 20 készít, néhol előfordulnak kisebb elmosódások és színhelyességi hibák. Arra kell még odafigyelni, hogy a gyárilag bekapcsolt vízjelet kikapcsoljuk, és ne legyen rajta mindegyik fotónkon a Meizu önreklámja, amint az alábbi galériában is látható.
A másik elmaradása a Meizu 16-nak az akkumulátor szűkebb kapacitása, csupán 3010 mAh fért bele a karcsú testbe, így legfeljebb a nap végéig bírjuk konnektor nélkül, miközben más gyártóknál a másfél-két napos üzemidő sem elképzelhetetlen, ezeknek a mobiloknak 10-30 százalékkal nagyobb az aksijuk, mint a Meizué. Ezen a problémán enyhít egy kicsit, hogy a Meizu 16 a saját adapterével fél óra alatt 60 százalékra tölthető a mobil, ám ehhez tényleg a saját adaptert kell magunknál tartani, nem lesz jó akármilyen gyorstöltő.
Ami még jó hír, hogy a Meizu csak egy kicsit buherált bele az operációs rendszerbe, az Android 8.1-et a Flyme OS nevű felületével egészítette ki. Minimalista a felépítése, ugyanakkor logikus, a magyar nyelvű menü érthető, pillanatok alatt meg tudjuk tanulni a kezelését. Érdemes kikapcsolni rajta az Android három vezérlőgombját, hogy a képernyő alján rögzített virtuális gombok helyett könnyen elsajátítható gesztusokkal, ujjmozdulatokkal navigáljunk a rendszerben. Egyszerűen jó érzés, jobban kézre esik. A felhúzott és ott tartott ujjal a programváltó menüt nyitjuk meg, a sima felsuhintás a főmenübe visz, az oldalról befelé irányuló húzással pedig visszalépni tudunk.
A Meizu 16 olyan funkciókat kínál 130 ezer forintért, amiket más gyártónál kétszer ennyiért kapunk meg, szóval ár/érték arányban remek ez a telefon. A beléptetéstől kezdve a játékok futtatásáig villámgyors, egyszerű és kezes a rendszere. Az aksija lehetne erősebb, és persze a jó ég tudja, hogy milyen szorgalommal frissítik majd a rendszerét, mikor kapja meg a telefon a tavaly ősszel megjelent Android 9-et.