Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak hitt méhfaja Indonéziában – írja az MTI a Guardian nyomán.

A hüvelykujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, de az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány.

Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban. Méretei ellenére az óriásméh rejtőzködő életet él, szinte semmit sem tudni arról, hogy a most előkerült nőstény hogyan készített gyantából fészket a fán élő termeszek birodalmában.

Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas szárnyainak zümmögését, ahogy elrepült mellettem

– idézte fel Clay Bolt rovarfotós, akinek először sikerült lefényképeznie az egyedet.

Az indonéz óriásméh, amelynek a nősténye közel négy centméter hosszúra is megnőhet, 1858 óta ismert, Alfred Russel Wallace brit felfedező és természettudós ekkor fedezte fel Indonéziában, a Malaku-szigetcsoporthoz tartozó Bacan-szigeteken. Wallace hatalmas, fekete, darázsszerű rovarnak írta le, melynek a szája olyan, mint a szarvasbogáré. A fajt angolul Wallace-féle óriásméhnek is hívják.

A Wallace-óriásméh egy példánya 1981-ben került ismét a tudósok szeme elé, Adam Messer amerikai entomológus három indonéziai szigeten is megfigyelte. Látta, amint a nőstény óriási szájával gyantát és faanyagot gyűjt, hogy termeszbiztos fészket építsen belőle. A kutatócsoportok ezután hiába keresték, de a frissen felfedezett nőstény példány miatt újraéledt a remény, hogy a térség erdőiben rejtőzik még a faj néhány egyede.

A faj létét az erdőirtás fenyegeti a mezőgazdaság terjeszkedése miatt, de veszélyt jelentenek rá a gyűjtők is, akik hatalmas méreteiért vadásszák. Jelenleg semmi sem tiltja a kereskedelmét.