A Hajabusza-2 űrszonda sikeresen landolt a Földtől 300 millió kilométerre lévő Ryugu aszteroidára. A szonda végső célja, hogy az égitestből mintát véve a szikladarabbal visszatérjen a Földre. Ez az első ilyen vállalkozás az űrkutatás történetében.
A szondáról érkező adatok tanúsága szerint az magyar idő szerint nagyjából hajnali fél 1-kor ért földet (pontosabban aszteroidát) a Ryugu felszínén. A landolásról az árulkodik legkézenfekvőbb módon, hogy az érzékelők szerint hirtelen megváltozott a szonda sebessége és haladási iránya – jelentette be a japán űrügynökség, a JAXA.
A szonda azóta is megfelelően működik, vélhetően nem szenvedett sérülést a landolás során. Sőt, ezután a küldetésének megfelelően egy 5 grammos, tantálból készült lövedéket is lőtt az aszteroidába, hogy a becsapódás során kirobbanó kőzettöredékeket összegyűjtve mintát vegyen belőle.
A lövedék 300 méter per másodperces sebességgel csapódott a felszínbe.
Az egy kilométer átmérőjű égitestről úgy gondolják az űrkutatók, hogy különösen sok vizet és szerves vegyületeket tartalmaz, kora pedig megegyezik a Naprendszer korával: 4,6 milliárd éves lehet.
A leszállás összetett folyamata a várakozásokhoz képest is simán zajlott a küldetés irányítója szerint. A lövés után remélhetőleg a törmelék egy része a szonda hasi részéből kiálló, mintavevő szarvnak hívott alkatrészre esett. Míg a szonda az aszteroidán időzik, kétszer fognak még lőni és törmeléket gyűjteni. A japán űrkutatók reményei szerint összesen 10 gramm port sikerül így szerezni.
A Hajabusza-2 már tavaly júniusban megérkezett az aszteroidához három és fél év utazás után, de az eredetileg októberre időzített leszállást el kellett halasztani, mert a kisbolygó felszíne sokkal egyenetlenebb volt annál, mint amire számítottak. Ezért csak tegnap kezdte meg az ereszkedését az aszteroida feletti 20 kilométeres magasságból.
A landolás előtt a Hajabusza-2 ledobott az aszteroida felszínére egy célzást segítő, fényvisszaverő jelzőtárgyat. Az elmúlt hónapok során a küldetés irányítói nagy erőkkel kerestek egy legalább 100 méter átmérőjű, landolásra alkalmasnak ítélt, viszonylag egyenletes helyet az aszteroidán, de később lejjebb kellett adniuk elvárásaikat, és
megelégedtek egy zsebkendőnyi, mindössze hat méter átmérőjű területtel.
Eredetileg azt várták az űrkutatók, hogy az aszteroidát finom porszerű regolit borítja, de kiderült, hogy a felszíne sokkal durvább, a fölső réteg sokkal inkább egy centiméteres vagy nagyobb kavicsokból áll. Emiatt nem is voltak biztosak benne, hogy a mintavevő szarv alkalmas lesz a minták begyűjtésére. Ezért vákuumkamrában teszteket végeztek hasonló kavicsokkal és tantál tölténnyel. Az eredmények felülmúlták a várakozásaikat, így úgy tűnik, hogy a minták gond nélkül bekerülhetnek a szonda gyomrába. A Hajabusza-2 a várakozások szerint jövőre érkezik vissza a földre.
A Ryugu úgynevezett C-típusú föld közeli objektum, amely az aszteroidák meglehetősen primitív fajtája, hiszen a Naprendszer gyermekkorában alakult ki. Talán ezek a vízben és szerves vegyületekben gazdag C-típusú aszteroidák felelősek a földi víz és az élethez elengedhetetlen szerves anyagok bolygónkra érkezéséért.
Forrás: BBC