Egy önkéntes német kutató találta meg az eddig ismert legöregebb és leghidegebb fehér törpét a NASA számára. A csillagot törmelék és por alkotta gyűrűk veszik körül.
Melina Thevenot egyike azoknak az önkénteseknek, akik a Backyard Worlds projekt részeként átnézik a NASA széles látószögű infravörös felmérő felfedező műholdjának (Wide-field Infrared Survey Explorer - WISE) adatait, ekkor fedezte fel egy halott csillag Föld-méretű maradványát.
A fehér törpe olyan csillag, amilyenné a mi Napunk is lesz úgy négymilliárd év múlva, amikor már túl van a Földet is elpárologtató vörös óriás szakaszán, és hidrogén- majd héliumfúzió híján nem marad elég energiája, hogy megtartsa méretét, így összeroskad. Ám mivel nem elég nagy hozzá a tömege – ehhez úgy 40 százalékkal kellene nagyobbnak lennie, mint amilyen most, ez volna a Chandrasekhar-határ – összeroskadása után nagyjából Föld-méretig zsugorodik, anyaga sűrű lesz, de tovább nem töpörödik, így nem lesz belőle neutroncsillag. Ha lenne egy közeli csillagpárja, ahonnan további anyagot kaphatna, akkor lehetne belőle szupernóva, aztán neutroncsillag, ha még nagyobb tömege lenne, lehetne belőle fekete lyuk is, de erre a mi Napunknak nincs esélye, átlagos vége lesz.
Melina Thevot egyébként barna törpék – a bolygóknál nagyobb, de a csillagoknál kisebb objektumok – után kutatott, amikor a fehér törpére bukkant.
Az információt továbbították a NASA Marylandben lévő Goddard Űrközpontjának, amely aztán a világ legnagyobb teleszkópjai, a Hawaiin lévő Keck Obszervatórium segítségével vizsgálta meg a fehér törpét.
A J0207 nevet kapó fehér törpe mintegy 145 fényévnyire van a Bak csillagképben. Hőmérséklete (5800 Celsius-fok) alapján 3 milliárd éves lehet – közölte a NASA.
A kutatók szerint ez lehet az első olyan felfedezett fehér törpe, amelyet többszörös porgyűrű vesz körül. Ez arra késztetheti a csillagászokat, hogy újraértékeljék a bolygórendszerek modelljeit, emellett még több információt szerezhetnek a Naprendszer távoli jövőjéről – fejtette ki a NASA szóvivője.
A J0207 olyan régi, hogy „bármilyen folyamat táplálja is gyűrűinek anyagát, az biztosan több milliárd éves” – mondta John Debes, a baltimore-i Space Telescope Science Institute (STScI/Űrcsillagászati Kutatóintézet) kutatója.
„A legtöbb modell, amelyet a kutatók a fehér törpék körüli gyűrűk magyarázatára alkottak, csak mintegy 100 millió évre visszamenőleg működőképesek, így ez a csillag kihívást jelent a bolygórendszerek kialakulásáról alkotott feltételezéseink számára” – tette hozzá.
A projekt legutóbbi felfedezéséről szóló tanulmányt a The Astrophysical Journal Letters című szaklapban mutatták be.