A tüskés pikók, ahogy a legtöbb hal, külső megtermékenyítésű állatok. Most azonban mégis találtak egy nőstényt, amelynek a testén belül termékenyültek meg a petéi és fejlődtek ki a kis halembriók. A törzsfejlődésnek e lépés megtételére évmilliókra volt szüksége.
Sajnos az anya belehalt ebbe az élménybe. A Mary-nek hívott hal egy ettől teljesen független kísérletben vett részt a Nottinghami Egyetemen, amikor a kutatók, Andrew MacColl evolúcióbiológus és munkatársai felfigyeltek a látványosan szenvedő hal felpuffadt hasára.
Mary ekkor már a halálán volt.
Ezért a biológusok az állatvédelmi szabályoknak megfelelően elaltatták, majd (ugyancsak az etikus eljárás szabályai szerint) szétroncsolták az agyát, hogy teljesen biztosan meghaljon. Ezután császármetszést hajtottak végre rajta, és legnagyobb meglepetésükre a hasában több tucatnyi, majdnem teljesen kifejlett halembriót találtak.
A legtöbb hal nősténye megtermékenyítetlen petéket tojik, majd a hím föléjük úszva kiengedi rájuk spermiumait, így termékenyülnek meg. Marynél azonban nem ez történt, ez pedig az esetről írott tanulmány szerint hihetetlenül ritka. Mindössze két másik példáról tudni, de azoknál a kishalak nem voltak képesek a világra jönni.
Ez esetben azonban 52 kishal meg is született, és megérte a felnőttkort. Mindez már három éve volt, de csak most publikálták az eredményeket. Jelenleg 20 van még életben közülük. Az rejtély, hogy hogyan alakulhattak ki Mary szervezetén belül a teljesen egészségesnek tűnő embriók.
Több lehetőség is felmerülhet – de az nem, hogy Mary párzott egy hímmel, mert a tüskés pikók nem szoktak ilyet, nincs is meg a szükséges infrastruktúrájuk hozzá. Viszont előfordulhatott, hogy Mary petéiben önmaga klónjai jöttek létre, így kialakulásukhoz egyáltalán nem volt szükség hímre. Ahogy az is lehetséges, hogy Mary hermafrodita volt, rendelkezett mindkét nem ivarszerveivel, így talán meg tudta termékenyíteni magát.
Ezeket az opciókat a genetikai vizsgálat azonban kizárta, minthogy kiderült, Mary gyermekeinek két különböző szülőjük volt. A legvalószínűbb magyarázat így az, hogy Mary véletlenül arra járt, ahol egy hím nem sokkal korábban ejakulált, így néhány spermium valahogy bejutott a kloákájába.
Hogy ez a baleset végül számos kishal egészséges világra jöttét eredményezte, az több faktor szerencsés egybeesését kívánta. A tüskéspikó-hímek normál esetben nemcsak spermájukkal járulnak hozzá a gyermekvállalás sikeréhez, hanem az ikrák kikeléséig vigyáznak a fészekre, és úszóik folyamatos lebegtetésével mindig friss, oxigéndús vizet juttatnak nekik. Valamilyen ismeretlen mechanizmus által Mary szervezete megoldotta e problémákat egyedül is.
Noha ez a szinte véletlen felfedezés egy rendkívül ritka jelenségre világít rá, mégis segíthet megértenünk a törzsfejlődés egy nagyon fontos lépését. Bár úgy tűnik, hogy a belső megtermékenyítés kialakulása igen bonyolult folyamat volt az evolúció során, ez a kis hal úgy tűnik, egymaga képes volt majdnem megvalósítani
– mondta a felfedezésről a kutatást vezető MacColl.
Forrás: Live Science