Hogy a rossz és kevés alvás egészségügyi kockázatot jelent, nem újdonság: korábbi kutatások kimutatták az összefüggést a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, agyvérzéssel is. A hasonló kutatások módszertani problémája, hogy az alvásmennyiségről önbevallásos alapon nem nagyon lehet megbízható információkat szerezni; a legtöbben általában túlbecsüljük azt, hogy mennyit alszunk.

A Journal of the American College of Cardiology folyóiratban publikált mostani amerikai kutatásban ezért inkább szenzorokat alkalmaztak, melyek rögzítették, hogy pontosan mennyit aludtak viselőik, és hányszor riadtak fel az éjszaka. A kutatók ezeket az eredményeket vetették össze a kardiovaszkuláris állapotukkal: ultrahangvizsgálattal nézték meg, mennyire vannak plakkok az ereikben (az érelmeszesedés a szívbetegségek korai előrejelzője és az infarktus szempontjából is kiemelt rizikófaktor).

Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak az alvásmennyiség és a lerakódások száma között. A kapcsolat akkor is szignifikáns volt, ha kontrollálták a szóba jöhető további változókat: eszerint kórtörténettől, túlsúlyosságtól és attól is független az alvás hatása, hogy dohányzik-e valaki vagy sem.

Mindez főleg azért aggasztó, mert közben tudjuk, hogy az alváshiány kóros mértékben van jelen a mai társadalomban. Ezt a mostani vizsgálat is megerősítette: a mintába bevont közel 4000 ember 65 százaléka „keveset” vagy „nagyon keveset” alszik a szenzoros mérések alapján.

Az alváshiány az elefánt a szobában. Jelen van, a legtöbb ember nem beszél róla, pedig a legtöbben szenvednek tőle, és minden évben egyre nagyobb probléma

– mondta José Ordovás, az alváshiányos kutatás egyik szerzője a tanulmányról beszámoló Science Blognak.

(Borítókép:  Mark Makela / Getty Images)