Március 31-én új időszámítás kezdődik:
nyári.
Óraátállítás lesz, vasárnap hajnali 2-kor kell előretekernünk az órát 3-ra, így kevesebbet alszunk, ha időben kell kelni. Cserébe a munka utáni pihenésből több időt tölthetünk el napsütésben.
Ezt a kellemetlenséget eredetileg azért találták ki, hogy spóroljunk az áramon, mert minél több napsütés esik egybe az ébren töltött reggel hét és este tíz közötti időszakkal, annál rövidebb ideig kell világítást használni. Magyarország az óraátállítással körülbelül 4-5 milliárd forintot takarít meg az áramszámlán.
Ennek viszont rövidesen vége lesz, mert az Európai Parlament megszavazta, hogy 2021-től eltörlik az óraátállítást. A döntés előkészítése több mint egy éve zajlik, és még nem végleges, erről még az tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal is meg kell állapodni idén ősszel.
Az utolsó átállításig minden tagállamnak el kell döntenie, hogy melyik időzónához kíván tartozni, azaz a téli időszámítást tartja meg vagy a nyárit. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint hazánknak a télit kellene választani, mert az ország azon a hosszúsági körön van, ahol a téli időszámítás szerinti déli 12 óra van közelebb ahhoz az időponthoz, amikor a legmagasabban áll a nap.
Elvileg az alvásunk és az általános közérzetünk szempontjából kritikus, hogy az óránk hogyan igazodik a napálláshoz. Az alváskutatók régóta az óraátállítás ellen vannak, mert az ébredési és elalvási idők évenként kétszeri drasztikus módosítása teljesen megzavarja a szervezetünket, amely a napsütés természetes változásaihoz próbál igazodni.
Az óraátállítás miatt:
Hogy mindez mekkora pénzügyi veszteséget okoz, elég nehéz összemérni a világítás költségeivel. Ugyanakkor e tekintetben az erőművek és az áramhálózatok sokkal rugalmasabbak, mint a belső biológiai folyamataink, amelyek finomhangolása évezredeket igényelt.