Új alapokra kell helyezni az internetet, hogy az be tudja tölteni azt a funkciót, amire kitalálták, vagyis hogy az emberek szabadon kifejezhessék magukat, a vállalkozók pedig új dolgokat építhessenek fel - ezt írja a Washington Postban megjelent véleménycikkében Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója. A cikkében, amelynek már a címe is az, hogy "új szabályok kellenek az inetrnetnek", Zuckerberg azt mondja, hogy
a kormányoknak nagyobb szerepet kellene vállalniuk az internet szabályozásában.
A cikkből úgy tűnik, hogy Zuckerbergnek elege van abból, hogy az elmúlt években olyan dolgok miatt vették elő a Facebookot és a hasonló internetes cégeket, mint az, hogy próbálták-e valakik befolyásolni az interneten az amerikai elnökválasztást, felhasználták-e politikai kampányok emberek Facebook-adatait azok tudta nélkül, vagy hogy miért közvetítheti élőben egy terrorista a Facebookon, ahogy lemészárol embereket, ahogy azt az új-zélandi fehér fajvédő merénylő tehette.
Zuckerberg elismeri, hogy a cégének óriási szerepe van az emberek életében, de az írásának egyik fő üzenete az, hogy a felmerülő problémákért nem a tech cégeknek kellene felelősséget vállalnia, ehelyett a cégeknek és a kormányoknak új alapokra kellene helyeznie azt, ahogy az internetet szabályozzák. Zuckerberg meg is jelöl négy területet, ahol ezt az újraszabályozást kezdeni kellene:
A káros tartalmakkal kapcsolatban Zuckerberg azt írja, hogy a Facebooknál állandóan döntéseket kell hozniuk arról, hogy milyen tartalom megengedett és mi számít gyűlöletbeszédnek, terrorista propagandának, vagyis mit kellene letiltani. Viszont azt írja, hogy ezekről a fontos kérdésekről nem a cégnek kellene egyedül döntenie, éppen ezért a Facebook létre akar hozni egy független ellenőrző szervet, és együttműködik kormányzatokkal, például a francia hatóságokkal a saját ellenőrző rendszereik kialakításában.
Azt viszont valamilyen szabályozásnak kellene meghatároznia, hogy mi számít káros tartalomnak és mi nem. Az internetes cégeknek pedig a pénzügyi beszámolóikhoz hasonlóan arról is be kellene számolniuk rendszeresen, hogy milyen hatékonyan sikerült eltávolítaniuk a tiltott tartalmakat.
Ami a választásokat illeti, Zuckerberg eldicsekszik azzal, hogy a Facebook már több lépést is tett, hogy átalakítsa a politikai hirdetéseket, például hogy csak olyanok adhassanak fel ilyet az oldalon, akik igazolták magukat. Emellett azt írja, hogy a választásokra és kampányokra vonatkozó törvényeket át kellene írni, mert azok többsége csak a kampányidőszakokra vonatkozik, miközben a már állandósultak a a politikai tartalmú online "információs kampányok", amelyek így kiesnek a szabályozás alól.
A magánszféra védelmében a Facebook alapítója szerint egy olyan, globális keretrendszerre lenne szükség, mint amilyen a GDPR rendszer az Európai Unióban. Sőt, azt írja, hogy
más országoknak, például az Egyesült Államoknak is példát kellene venniük a GDPR-ról,
és annak mintájára kellene saját szabályozásokat hozniuk. Viszont vannak olyan kérdések, amelyekre a GDPR sem ad választ, ezért ezeket remélhetőleg más országok meg tudják válaszolni a saját szabályozásukban. Végső soron viszont egy globális keretrendszerre lenne szükség sok országos vagy regionális rendszer helyett.
Utolsó pontjában pedig azt írja, hogy törvényekben kellene garantálni az adatok mozgathatóságát, vagyis azt, hogy ha valaki megosztja az adatait egy szolgáltatóval, azokat át tudja vinni egy másik szolgáltatóhoz. Ehhez közös alapok, közös szabályok kellenek, olyanok, mint a nyílt forráskódú Data Transfer Project, a Facebook, a Google, a Microsoft és a Twitter közös kezdeményezése.
A cikk fontos céljának tűnik, hogy Zuckerberg minden kérdésnél kiemelje, cége máris mennyit tesz azért, hogy megoldja a felmerülő problémákat és egy jobb hellyé tegye az internetet. De miután ezekkel eldicsekszik, újból visszatér arra, hogy bár nagyon dolgoznak a bajok megoldásán, ezt nem csak az egyes cégeknek kellene csinálnia, hanem tisztázni kellene, hogy mi a cégek és a kormányok szerepe és felelőssége.