A Magyar Tudományos Akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztette el a kutatóintézet-hálózatának teljesítményértékelését külföldi szakértők bevonásával és nemzetközi standardok alapján. Az átvilágítás azért vált szükségessé, mert Palkovics László miniszter az MTA elleni támadássorozat egy korábbi pontján azt ígérte, hogy az Akadémia kutatóintézeteinek átstrukturálását illető konkrét tervek kidolgozásával megvárják az értékelés eredményeit.
De nem várták meg, így nem egyértelmű, hogy számítanak-e ezek az eredmények bármit is.
Az Akadémia és a minisztérium közötti megállapodást, amelyet elméletileg meg kellett volna előznie a most befejezett átvilágításnak, már Lovász László szerint is lehet zsarolás eredményének nevezni.
Mindenesetre az MTA nem függesztette fel a teljesítményértékelést, amely az MTA.hu beszámolója szerint gyakorlatilag mindenben nekik adott igazat. Vagyis kiderült, hogy
Az MTA kutatóintézet-hálózata Európában a legjobbak közé tartozik. A hálózat teljesítménye kiváló, és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak, és nemzeti kincsnek tekinthetők. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de – mint minden nagy rendszeren – ezen is lehet fejleszteni, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával.
Az értékelés elveit az MTA és az ITM hét-hét képviselőjéből létrejött kutatóhálózati tudományos elnöki bizottság határozta meg. Ezen szempontok alapján megállapították, hogy a támogatások és a publikációs teljesítmény aránya Európában az egyik legjobb. Sőt, a legutóbbi, 2017-ben zárult értékelés óta még tovább javult a kutatóhálózat teljesítménye a sikeres nemzetközi pályázatok, a rangos nemzetközi publikációk és a tudományterületek közötti együttműködés területén.
A tudományterületenként részletezett értékelés az MTA.hu-n olvasható.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)