Kezd kiépülni az 5G, de mi garantálja, hogy az új mobilhálózat megszakítás nélkül működjön? Nincs is elég tudásunk a legmodernebb technológiákhoz, az alapszintű digitális ismeretek Európa-szerte hiányosak, a 2021-2027 közötti uniós büdzsében pedig erre jut a legkevesebb pénz. Bóna Ákossal, Magyarország digitális nagykövetével, a Digitális Jövőért Alapítvány vezetőjével beszélgettünk az uniós programokról és hazánk lehetőségeiről.
Mi is pontosan az a digitális nagyköveti pozíció?
Ezt a pozíciót 2012-ben hoztak létre az Európai Bizottságban, még Barroso ideje alatt, és az volt a célja, hogy minden tagállamban magas szinten nevezzenek ki szakértőket, amelyek segítik a Bizottság, az európai szervezetek és a helyi kormányzatok munkáját, hogy a digitalizáció jobban terjedjen. Feladatunk például az országunkban a digitális gyakorlatok bemutatása, népszerűsítése, hogy ha valami már jól működik az egyik tagállamban, akkor ne akarják máshol is újra feltalálni a kereket.
Készül az unió 2021-2027-es digitális stratégiája, az Európai Parlament már rábólintott a tartalomra, a büdzsét viszont már a következő parlamentre bíznák. Mire jut majd pénz?
Az érdekesség ebben az, hogy 9,2 milliárd euró jut a digitalizáció öt területére, de ebből csak 700 millió a digitális készségek fejlesztésére, hiába éppen ez Mariya Gabriel, a digitális uniós biztos egyik kedvenc témája. Tudni kell, hogy a World Economic Forum aktuális tanulmánya szerint az európai állampolgárok 35 százaléka alapvető digitális tudással sem rendelkezik. Fontos, hogy hazánk 20,5 millárd támogatási keretet hívhat le az EU-ból 2021-27 között, amelynek legalább a 65 százalékát innovációra kell fordítania.
Az EU a legnagyobb összeget szuperszámítógépekre költené el, 2,7 milliárd euró jut arra, hogy az egészségügytől a megújuló energián át a közlekedési biztonságig különböző kutatásokat tudjanak lefuttatni szuperszámítógépeken. A cél az, hogy Európa felépítse az első világklasszis, exaflops teljesítményű számítógépét, amely 1018 műveletet tud elvégezni másodpercenként.
Hasonló nagyságrendű összeget, 2,5 milliárd eurót kap a mesterséges intelligencia kutatása, 2 milliárdot a kiberbiztonság, 1,3-at közszolgáltatások digitalizálása, és szerény 700 millió euró jut az oktatásra.
Vannak jól azonosítható területek, hogy melyik témákban van a legnagyobb lemaradás?
Egy szomorú ténnyel kezdeném: Európa 35 százaléka az alap digitális készségekkel sem rendelkezik. A digitális készség világszerte mindenhol azt jelenti, hogy tudni kell használni az eszközöket, el kell tudni igazodni a hatalmas információhalmazban.
„Ez lerágott csont, kevés szervezet foglalkozik a részletekkel.”
Azt mondják, itt vannak a fiatalok, őket képezzük. De mire is képezzük őket? Egy belga kolléga mondta, hogy csináltak egy Digital Duel nevű programot, amit most próbálunk magyarra lefordítani, és a tényleges digitális képességet méri fel, változó témákkal és tantárgyakkal. Ebben az jött ki, hogy azok a fiatalok, akik azt mondták, hogy kenik-vágják az egészet, simán elvéreztek a teszten.
A másik óriási probléma, amit itthon sok szervezet próbál megcélozni, az a 45-65 év közötti időszak, amikor sok ember az első, második vagy harmadik karrierváltását éli át. Nehéz elhelyezkedni digitális képesség és tudás nélkül, és ez ma már nem a Word kezeléséről szól. Lehetséges, hogy egy érintett éveken át mérnök volt, és nem azt kell neki megtanítani, hogy tudjon netezni, hanem új szakmát kell a kezébe adni, mondjuk azt, hogy tudjon robotot kezelni és programozni. Személyre szabott oktatást kell adni, mindenkinek azt, amire szüksége van.
Működik a tudás megosztása az EU-n belül?
Magyarországon nagyon sok innováció van, abban viszont gyengék vagyunk, hogy nem nagyon mondjuk el senkinek, miben vagyunk jók. Nemcsak arra gondolok, hogy egy-egy szolgáltatást vagy programot népszerűsíthetnénk az unió felé, hanem hogy segíthetnénk például Lengyelországnak, ne kelljen nekik újra feltalálni dolgokat, amik nálunk már megvannak. A találkozókon jó visszajelzéseket kapok, érdeklődnek az e-szja és az e-közmű programjaink iránt is. Van egy olyan elképzelés, hogy uniós tagállamok eladhatnák a már működő digitális megoldásaikat a csatlakozni készülő országoknak, ezzel is megkönnyítve a felzárkózásukat, de az elmúlt egy évben semmi nem történt ezzel kapcsolatban. Az EU nem a gyorsaságáról híres.
A következő időszakban milyen támogatott területen lenne esélye hazánknak támogatásokra? Kiberbiztonság? Szuperszámítógépre lesz pénz?
Van hazai 5G-stratégia, és kihasználjuk a fizikai lefedettségünket, hogy tényleg tesztek induljanak itt. Németországnak csak a 20 százaléka van lefedve optikával, nálunk viszont egy szolgáltatónak már van kereskedelmi frekvenciája, amin működhet az 5G (ez a Vodafone - a szerk.) Ebben lehet innovációs központ Magyarország. Az 5G viszont felvet egy igen fontos kérdést, mert ahhoz, hogy működjön, megfelelő energiaellátás és stabil optikai hálózat kell.
„Hogyan fordulhat elő 2019-ben, hogy egy szolgáltató 72 órán át azt tesz, amit akar?”
Most ennyi idejük van arra, hogy kijavítsák az előfizetők kapcsolódási problémáit. Mi lesz az 5G-n, ha 3 napra lehal a hálózat? Megállnak majd az önvezető autók? Az internet az életünk alapvető része, el kell gondolkodni azon, hogyan tud szépen lassan közművé válni.