Index Vakbarát Hírportál

A digitalizált munka emel ki minket a 21. századi állati sorból

2019. november 14., csütörtök 04:59 | aznap frissítve

A Microsoft kutatása szerint a vállalatvezetők fő aggodalma, hogy lépést tudnak-e tartani a digitális átalakulással, és innovatívak tudnak-e maradni. Ez ugyanis minden olyan körülmény alapja, amely egy céget sikeressé tehet a 21. században. Ettől lesznek boldogok az alkalmazottak, és ettől nő a vállalat nyereségessége is. Egy technológiai vállalat feladata pedig - hangzott el a Microsoft milánói eseményén -, hogy az alkalmazottak közötti együttműködést lehetővé tévő eszközöket adjon a kezükbe.

A Work Reworked elnevezésű projekthez kötődő sajtóesemény legérdekesebb üzeneti a hivatalos programot megelőző vacsorán hangzottak el, a Microsoft olaszországi központjának egy középvezetőjének szájából, aki hangsúlyozottan a magánvéleményét mondta el, amely nem felétlenül egyezik a cég hivatalos álláspontjával.

Szerinte a Microsofttal konkuráló informatikai platformok csak a szórakoztatást erőltetik, miközben munkavégzésre alkalmatlanok. Az Androidot is utálja (ami egyébként a céges telefonokon is fut), és az Apple-lel sincs kibékülve, ebből családi konfliktusai is vannak, mivel a felesége elkötelezett Mac-hívő. Értelemszerűen a Microsoft stratégiája a legjobb - fejtette ki -, hiszen ők a produktivitásra, a munkavégzés megkönnyítésére koncentrálnak, mert mégis csak ez a legfontosabb a vásárlóik számára. Azt nem tudjuk, hogy milyen viszonyt ápol az Xbox-üzletágnál dolgozó kollégáikkal.

Az innovativitás alapja a kooperáció

Mindenesetre álláspontja annyiban mindenképpen egyezik a cég irányvonalával, hogy a munkavégzéshez ajánlott eszközöket, és legfőképpen a munkatársak közötti kommunikáció megkönnyítésére fejlesztett megoldásokat tekinti a cég ékköveinek. Az üzenet szerint ugyanis csak ezek segítségével tudnak a vállalatok és egyéb szervezetek (például a belga rendőrség, amely kiemelt partnere a Microsoftnak) az innováció fenntartására fókuszálni.

A London Business School egyetem által végzett kutatásban 9000 alkalmazottat és munkahelyi vezetőt kérdeztek meg Nyugat- és Észak-Európa 15 államában (Magyarországon nem) arról, hogy hogyan látják a cég előtt álló kihívásokat, mennyi tartják fontosnak az innovációt, és ehhez mire lenne szükségük.

Gyakorlatilag minden (92 százaléknyi) cégvezető úgy látta, hogy a vállalat az utóbbi években jelentős változáson ment át. Talán nem meglepő, hogy e változások szinte mindegyik e közvetetten vagy közvetlenül a digitalizációhoz kötődik. De mindez nem csupán új technikai eszközök installálását jelenti, hanem új munkahelyi kultúra megteremtését is szükségessé teszi - ha hihetünk a felmérésben megkérdezett cégvezetőknek, akik nyilvánvalóan érzik, hogy most ez a korszellem, így bármit is gondoljanak, érdemes ilyesmiket válaszolniuk.

Az előrejelzések szerint az innovatív kultúrájú cégek (amelyek támogatják és elősegítik a vállalati struktúra különböző szintjein megjelenő ötletek megvalósítását) kétszer nagyobb eséllyel számíthatnak két számjegyű növekedésre az elkövetkező időben, magyarul sikeresebbek. Az innovativitás a munkaerő megőrzésében is kulcsszerepet játszik. Az ilyen vállalatok alkalmazottainak 86 százaléka maradni akar, míg a kevésbé innovatívabb vállalatoknál csupán 57 százalékos a maradni vágyó dolgozók aránya.

Az innovativitás legfőbb alapja az alkalmazottak és a munkacsoportok közötti együttműködés, az úgynevezett silóeffektus leépítése. Az elmélet szerint, ahogy a gazdaságokban a silók megakadályozzák a különböző termények keveredését, úgy ezek a silók jelen vannak a hagyományos vállalati kultúrában is, csak ezek az információáramlást akadályozzák. A felmérés eredményei szerint az innovatívabb cégek támogatják a kooperációt, és aktívan vezetnek be olyan reformokat, illetve telepítenek olyan technológiai eszközöket, amelyek megkönnyítik az ötletmegosztást és az együttműködést.

Az elvesztegetett munkaidő

Ezzel együtt jár a mikromenedzsment leépítése is. Az innovatív cégek a munkacsoportokat döntései szabadsággal ruházzák fel, nem kell minden apró-cseprő ügyben a főnök jóváhagyására várniuk. Ezzel nemcsak a döntési procedúra gyorsul fel, de az alkalmazottak is úgy érezhetik, hogy számít valamit a véleményük. Még abból sem lesz feltétlenül nagy problémájuk, ha hibáznak, hiszen háromnegyedük természetesnek veszi a hibázást, míg a hagyományos cégek alkalmazottjainak fele ezt jelentős bajnak tekinti.

Az alkalmazottak a munkaidejük 52 százalékát kárba veszett időnek tekintik, amelyek érdektelen emailek olvasásával, érdektelen és végeláthatatlan meetingeken való üléssel, vagy csak egyszerűen semmittevéssel töltik. Egy technológiai cég által szponzorált kutatástól meglehetősen meglepő módon a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy mindezeken a problémákat a megfelelő technológiai eszközök segítségével, az optimalizált munkakörnyezettel és a belátó vezetőkkel lehet orvosolni.

A kollaborációra optimalizált munkakörnyezetet a Microsoft (szinte minden más konkurenséhez hasonlóan) a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokkal tervezi megvalósítani. Jenni Rantakari, a cég Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős modern munkahelyi megoldásokkal foglalkozó igazgatója szerint a mesterséges intelligencia mára már rengeteg olyan szolgáltatásba beépült, amelyről nem is sejtenénk, ezt az MI demokratizálásának nevezik. Ez ajánl automatikus formázási beállításokat a PowerPoint prezentációk tervezésekor, a videókonferencia-hívások alkalmával gombnyomásra elhomályosítja a hátteret (így nyugodtan bejelentkezhetünk a vécéről is), illetve elérhetők már az értekezletek hangfelvételét leíró, lefordító megoldások is.

Én-analitika

A Microsoft munkahelyi együttműködést segítő alkalmazásainak központjában a Teams áll, amely nagyjából ugyanazokkal a képességekkel rendelkezik, mint a hasonló konkurens kollaborációs eszközök (legfőképpen a Slack). Azt nem állítjuk, hogy a Teams minden szempontból egyenrangú a Slackkel (mert nem az), de nyilvánvaló, hogy a Microsoft jelentős fejlesztői erőforrásokat fordít a fejlesztésére. Kicsit azonban furcsa volt, hogy a bemutatóban olyan feature-öket hangsúlyoztak, minthogy a munkatársakat különböző csoportokba lehet rendezni, és így velük külön kommunikálhatunk, sőt az egyes embereknek privát üzeneteket is írhatunk, illetve file-okat oszthatunk meg velük. Ezek alapvető elvárások ma már minden chatprogramtól.

A Workplace Analytics megoldás az Office 365 és egyéb alkalmazások felhasználási adatait elemezve azonosítja a szervezeten belüli kollaborációs mintázatokat, és esetleg ötleteket ajánl a beavatkozásra leginkább megérett pontokra. Ugyanezt csinálja a My Analytics, csak az ember személyes időfelhasználása tekintetében. Elemzi, hogy mit csinálunk, mire fordítunk túl sok időt, és miért nem tudunk az igazán fontos dolgokra fókuszálni.

Hasonlóan fontos a Microsoft üzleti elképzeléseiben a kiberbiztonság, amely ma már elválaszthatatlan a megosztott számítástechnikától. Alex Bradley, a Microsoft csapatmunka jövőéért felelős igazgatója szerint míg régebben azért nem tértek át sokan a felhőalapú számítástechnikára, mert féltek a kiberbiztonsági kockázatoktól, ma már azért kell átköltözni a felhőbe, hogy ezzel erősítsük a biztonságot.

Demonstrálták, hogy a Teamsbe épített MI nem engedi átmenni azokat az üzeneteket, amelyeket adatbiztonsági szempontból szenzitívnek érzett. Mondjuk azért túl nehéz dolga sem volt ezt felismerni, mert a problémás üzenet nem egyszerűen egy bankkártyaszámot tartalmazott, de a biztonság kedvéért elé is írták, hogy Mastercard.

A belga rendőr Office-szal üldözi a bűnt

A kollaborációt annak ellenére is erősíteni kell, hogy a munkavállalók nemzetiségi sokfélesége növekszik a legnagyobb vállalatoknál. A felmerülő nyelvi akadályok leküzdésében egyre fontosabbá válnak a szövegátíró- és fordítóalkalmazások. A valós idejű beszédet írott szöveggé alakító megoldás működését az egész esemény során demonstrálták. Az előadók háta mögötti monitorfalon folyamatosan, majdnem valós időben futott az élő beszéd feliratozása.

Ennek pontossága általában egészen meggyőző volt, és látszott rajta, hogy a szövegkörnyezet elemzésével következtet a kimondott szavak pontos értelmére. Többször előfordult, hogy egy kimondott szót először önmagában megjelenítette, majd az utána következő szavakat hallva meggondolta magát, és javított.

A feliratozás azonban igen érzékenynek mutatkozott az akcentusra. Az amerikai moderátor beszédét nagyon jól értette, de amikor az európai alkalmazottak léptek színpadra (akik teljesen jól beszéltek angolul, csak akcentussal), érezhetően megsokasodtak a bakik. Azt pedig hagyjuk, hogy mit tudott kezdeni a feliratozó MI a francia belga rendőrtiszt angoljával (bár ezért egyáltalán nem hibáztatjuk).

Utóbbi fellépő arról beszélt, hogy a belga szövetségi rendőrség hogyan helyezte teljesen új alapokra a munkahelyi együttműködést az Office 365 eszközeinek alkalmazásával. A belga rendőrök ma már a rendszerek keresztül kommunikálnak, így osztják meg egymással a nyomozati fejleményeket is, illetve a Yammer nevű vállalati közösségi alkalmazásban a rendőrtiszti főiskolás évfolyamtársak újra egymásra találhatnak.

Egy nem régi (meg nem nevezett) vészhelyzet alkalmával online videómeetinget szerveztek, és ezzel virtuális műveleti helyiséget alakítottak ki az egymástól távol lévő tisztek között.

(Borítókép: A Microsoft olaszországi központja. Fotó: Marco Erba / Microsoft)

Rovatok