Várkuti Boglárka és Képíró Miklós, az amerikai Scripps kutatóintézet munkatársainak vezetésével egy új gyógyszerhatóanyag-kutató módszert dolgoztak ki. Az eljárás segítségével rögtön azonosítottak 61 olyan molekulát, amelyeknek szerepük lehet számos neurodegeneratív betegség, így a Parkinson-, illetve az Alzheimer-kór gyógyításában – számolnak be a kutatók a Science Advances folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányukban.

E molekulák potenciálisan az agysejtek energiaellátásának segítésén keresztül fejthetik ki a hatásukat. Ennek azért van jelentősége, mert az agy működéséhez jelentős mennyiségű energiára van szükség, és a legtöbb központi idegrendszeri betegségben sérül az idegsejtek energiaellátása. A neurodegeneratív (tehát az idegsejtek leépülésével járó) megbetegedések esetén is megelőzi az energiaellátás hibája az egyéb klinikai tüneteket. Ez arra utal, hogy ez a rendellenesség nem a betegségek tünete, hanem éppen ez okozza a kóros elváltozásokat.

Vagyis lehetőségként felmerül, hogy egy gyógyszer, ami védi a sejtek energiatermelő rendszerét (vagyis a mitokondrium nevű sejtszervecskéket), megelőzheti a súlyosabb megbetegedéseket is.

A magyar kutatók által kifejlesztett eljárás lényege, hogy láthatóvá teszik az egerek mesterségesen életben tartott neuronjaiban lévő mitokondriumokat. Azt tesztelik ezzel a módszerrel, hogy mely kismolekuláik jutnak be a mitokondriumokba, és ott melyek azok, amelyek kívánatos hatást fejtenek ki. Így azonosították azt a 61 vegyületet, amelyek részecskéi növelték a mitokondriumok energiatermelését.

Ezek közül a legígéretesebbnek egy torokfájás ellen kapható szopogatócukorka hatóanyaga, a diklonin bizonyult. Ez a vegyület még azokat az idegsejteket is megvédte a leépüléstől, amelyekben az Alzheimer-kórra jellemző fehérjefelszaporodást, illetve oxidatív stresszt idéztek elő. Azt egyelőre nem ismerik, hogy a talált molekulák milyen molekuláris biológiai mechanizmusokon keresztül fokozzák a sejtek energiatermelését.