A kelet-antarktiszi Denman-gleccser 22 év alatt 5 kilométerrel visszahúzódott, és a kutatók aggódnak, hogy megmaradt jégtömeg is könnyen a klímaváltozás áldozatává válhat. A gleccser teljes elolvadása másfél méterrel emelné meg a globális tengerszintet, ezért fontos lesz nyomon követni a 24 ezer négyzetkilométeres selfjég jövőbeni változásait.
Éppen a riasztó szintemelkedés lehetősége vette rá a NASA JPL laboratórium és a Kaliforniai Egyetem munkatársait arra, hogy tüzetesebben megvizsgálják a Denman-gleccser állapotát és annak környezetét. Korábban sokáig úgy hitték a tudósok, hogy Kelet-Antarktiszt kevésbé veszélyezteti a globális felmelegedés, de a friss bizonyítékok ennek az ellenkezőjéről árulkodnak. láthatóvá vált a régióban megtalálható tengeri jégréteg instabilitása.
Műholdas adatok szerint a Denman-gleccser 1979 és 2017 között 268 milliárd tonnát vesztett a tömegéből, és a Kelet-Antarktisz többi jégselfjéhez képest gyorsabban olvad. A mérésekkel sikerült pontosabban meghatározni, hogy a jégréteg alatti szárazföld partvonalát, és a tudósok emiatt aggódnak leginkább.
A gleccser keleti oldalát egy gerinc védi a visszahúzódástól, ám a nyugati oldala, amely körülbelül 4 kilométer hosszan nyúlik ki, egy mély és meredek vályúban halad, és ez a lejtő elősegítheti a Denmman gyors visszahúzódását, ami visszafordíthatatlan folyamattá válhat. Tavaly év végén arról is megjelent egy tanulmány, hogy a gleccser alatt húzódik a Föld egyik legmélyebb kanyonja, amely 3500 méterrel a tengerszint alatt fekszik.