Az agyfejlődés sokkal korábban, legalább 25 millió évvel ezelőtt indult abba az irányba, amiből az emberi beszédképesség alakult ki, mint idáig gondolták. Az eddig meghatározó elmélete csak 5 millió évesnek gondolta a nyelvhasználat irányába mutató evolúciós elágazást.
A nyelvhasználat képessége összetett agyi területek együttes fejlődését, koevolúcióját feltételezi. Az ezirányú fejlődés kulcsfontosságú az emberré válás szempontjából is, de ez még a főemlősökkel való közös ősünk idején kezdődött. Ennek idejét idáig nagyjából 5 millió évvel ezelőttre tették, egy új kutatás azonban sokkal korábbi időpontot valószínűsít.
A nemzetközi kutatócsapat tagjai idegtudományi módszerekkel és agyi képalkotó eljárásokkal most élő emberszabásúak agyát kutatva keresték a beszéd evolúciós gyökereit.
Mintha egy távoli ős fosszíliáit találtuk volna meg. Külön izgalmas, hogy talán egy még ennél is régebbi eredet is felfedezésre vár
– mondta Chris Petkov, a Newcastle-i Egyetem kutatásvezetője a Science Daily-nek.
A kutatók a hallásért felelős agyterület és a beszédfelismerésben, nyelvi megértésben kulcsszerepet játszó frontális lebeny közötti idegpályák eredetét kívánták dMRI-eljárással vizsgálni,a feltételezések szerint ugyanis a hallás idegi útvonalainak szoros közük van a beszéd kialakulásához. Ezek az emberihez hasonló idegpályák a mostani kutatásuk szerint már a makákóknál is megvannak, és mivel a makákók fajfejlődése jóval korábban különvált,következtetésük szerint legalább 25 millió éves történetről van szó. Az is lehetséges, hogy ennél is régebbre nyúlik vissza ezeknek az agyterületeknek a koevolúciója, ehhez azonban további, más fajokra is kiterjedő vizsgálatokra lesz majd szükség.