Index Vakbarát Hírportál

A koronavírus miatt a legionáriusbetegség is berobbanhat

2020. május 13., szerda 14:19

A távmunka ugyan ellaposítja a koronavírus-görbét, de sok épületüzemeltetőnek komoly fejtörést okoz. Nem csak a bérleti díjak kieséséről van szó, hanem az épületek rendszereiben szabadon burjánzó baktériumokról is. Ilyen a Legionella, ami a csövekben pangó vizekben elszaporodik, aztán onnan később az emberek tüdejébe juthat, ahol akár halálos betegséget is előidézhet.

Az új koronavírus hatása sokáig megfigyelhető lesz az embereken, a gazdaságon és a technológia fejlődésén, de rövid távon is komoly problémákat okoz – olyanokat is, amik elsőre egyáltalán nem egyértelműek. A vírusnem csak a Covid-19 betegséggel jár, de olyan betegségek számára is megnyithatja a kaput, amiket eddig nagyjából sikerült kezelnünk.

Ilyen például a legionáriusbetegségért felelős Legionella baktérium. Korábban már írtunk róla, hogy a home office miatt kiüresedett irodaépületek csöveiben pangó vizekben elszaporodhat a Legionella, 2014-ben pedig arról, hogy egy idős férfi egy magyar wellnesshotelben kapta el a betegséget, amibe belehalt.

A Legionella baktérium bárhol megél, ahol nem tisztított vízben lubickolhat: többek között forrásokban, folyókban, tavakban, esetenként vízvezetékekben, légkondicionáló rendszerekben, öntözőhálózatokban, akár szobai spriccflaskákban. A baktérium leginkább akkor veszélyes, ha belélegezzük, iváskor csak akkor árthat, ha a víz a tüdőnkbe kerül. Tehát egy kézmosás kevésbé veszélyes, de a zuhany alatt az arcunkba csapódó vízpermet már fertőző lehet.

Ha alacsony a víz hőfoka a csövekben, akkor azért szaporodik jól a baktérium, ha meg túl magas, akkor könnyebben képződik vízkő, ami ideális búvóhely a Legionella számára

– mondja Szilágyi Sándor, a Magyar Mérnöki Kamara tagja.

Szilágyi a '90-es évek óta foglalkozik a Legionella baktériummal. Először csak azon gondolkozott, hogyan lehetne rávenni a hőszolgáltatókat, hogy a meleg víz meleg legyen, a hideg pedig hideg.

Ekkor rájöttem, hogy nem is ez az igazi trükk ebben, hanem az, hogy ha nem megfelelő hőmérsékletű – de a Legionellának meg pont ideális hőfokú –, akkor ez a baktérium nagyon elszaporodik.

Legionella kutatásából végül szabadalom született, amiért 2002-ben megnyerte a Feltalálók Világszövetségének aranyérmét.

Szilágyi most az újra beinduló szállodák és edzőtermek miatt aggódik (valamint minden más olyan hely miatt, ahol emberek zuhanyoznak, de most a járvány miatt sokáig senki nem használja ezt a lehetőséget). A Legionella elburjánzásához táplálékra, megfelelő hőmérsékletre és időre van szüksége.

Most, amikor a kutya se használta a szállodát meg a konditermet, a víz nyilván felmelegszik a környezeti hőmérsékletre, az idő az végtelen sok, mert senki nem zuhanyzik, így a hetek óta nem használt zuhanyzók elfertőződhettek.

Müller Cecília országos tisztifőorvos május 8-án az operatív törzs sajtótájékoztatóján megemlítette a baktériumot, viszont csak a meleg vizet említette.

Fontos azonban kiemelni, hogy a hideg vizes rendszer hasonlóan veszélyes, azt is érdemes fertőtleníteni.

Megkérdeztük Flesch Tamást, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnökét arról, hogyan lépnek fel a magyar vendéglátóipari egységek szálláshelyek a Legionella ellen.

A szállodák a hatályos rendeletek alapján eddig is kiemelt figyelmet fordítottak a Legionella baktérium megelőzése érdekében szükséges vizsgálatokra, fertőtlenítésekre. Jelenleg a hotelek többsége – mivel hatósági zárás nem volt –nyitva van. Forgalmuk szinte nulla, de a dolgozók általános karbantartásokat, takarításokat, szellőztetéseket végeznek. Tehát a házak nagy része teljesen nincsen használaton kívül. Alapvető elvárás, hogy ebben a helyzetben egy nagytakarítás, fertőtlenítés megelőzze a vendégek fogadását, hogy a maximális biztonságot tudják garantálni a hotelek. A szállodák szakemberekkel fertőtlenítik a vízvezetékek mellett például a szellőztető rendszereket is

 – válaszolta az MSZÉSZ elnöke.

Nem mindegy, hogy fertőtlenítenek

A baj az, hogy a Legionella nemcsak a meleg vízben szaporodik el, hanem a hidegben is. Amikor ez a víz a zuhany közben keveredik az esetleg fertőtlenített meleggel, nem telik el elég idő, hogy a baktérium elpusztuljon.

A legionáriusbetegségről sem tudunk mindent, csak azt, hogy emberről emberre nem nagyon terjed. A pontos fertőzési és halálozási adatokat sem ismerjük, nem tudni, melyik tüdőgyulladásos haláleset mögött állhat a Legionella egyik alfaja. Ahhoz, hogy ez kiderüljön, boncolásra van szükség.

A legionellózis (amibe beletartozik a baktérium okozta legionáriusbetegség és a Pontiac-láz is) először 1976-ban ütötte fel a fejét, mikor az Amerikai Légió philadelphiai találkozóján 221 résztvevő tüdőgyulladást kapott, amibe 34-en bele is haltak. Ezért kapta a kór a légiósbetegség nevet, és miután a baktérium hirtelen a sajtó és a tudományos világ középpontjába került, rájöttek, hogy az 1968-ban felismert Pontiac-láz mögött ugyanaz a baktérium áll, mint ami a legionáriusbetegségért felelős.

Az 1976-os eset óta a világ legtöbb országában szigorú Legionella-ellenes intézkedéseket vezettek be, bár Szilágyi szerint ezek csak mérsékelten hasznosak.

A vízvezetékeket több módon is lehet fertőtleníteni, de a Legionella ellen a legtovább tartó védelmet a klóros fertőtlenítés nyújtja. Aminek azonban súlyos egészségkárosító hatásai lehetnek. Az se túl hatékony, ha egy épület üzemeltetője kihívja a szakértőket, akik konstatálják, hogy igen, valóban sok a Legionella, így fertőtlenítenek egyet, majd ez a folyamat újra és újra megismétlődik. 15-20 fok alatt a baktérium még nem kifejezetten erős, nincs fertőző állapotban, de 20 fok fölött már igen. 35-40 fokon érzi magát a legjobban.

Egy másik kockázatos hely az idősotthon. Ha vannak olyan lakók, akik csak ritkán fürdenek (akár kevesebbszer, mint egyszer egy héten), az ő vezetékeikben elszaporodhat a Legionella. Ha a fertőző baktérium és a legyengült immunrendszer találkozik, könnyen súlyos, akár halálos tüdőgyulladás alakulhat ki.

Potenciális veszélyforrást jelenthetnek még például a klímák, amit májusban egy hirtelen jött nagy melegben bekapcsolunk pár napra vagy egy-két hétre, majd újabb hetekre kikapcsoljuk, mert lehűl az idő. Az első napokban kicsapódhat annyi víz, hogy a leállás alatt elszaporodjon benne a Legionella baktérium, így a nyári indulás előtt fertőzővé válhat. Érdemes ezekből az eszközökből ilyenkor leengedni a vizet.

Gyakorlatilag mindenhol, ahol emberek gőzzel találkoznak (akár gyárak is, ahol zuhanyzók vannak), és a vezetékekben most hetekig állt a víz, érdemes fertőtleníteni a rendszert.

Mit lehet tenni?

Szilágyi szerint a felelősségteljes üzemeltetőnek (ha az épületét most három-négy hétig nem használták) nem is feltétlenül kell vizsgálatot készíttetnie a rendszeréről, jobb, ha azonnal fertőtleníttet. Ennek több módja is van (például klórral, ózonnal, vagy szóba jöhet az UV-s csírátlanítás), de leggyakrabban a klórt használják, annak a leghosszabb a hatása, bár ugye egészségtelenebb is.

Arra gondoljanak, hogy a vízrendszerek elfertőződtek. Nem feltételes módban mondom, hanem konkrétan. Mind a hideg, mind a meleg vizes hálózatot fertőtleníteni kell

– mondta.

Arra a kérdésre, hogy a családi házak vizei is veszélyesek-e, ha a lakók elmennek két-három hétre nyaralni, azt mondta, hogy igen, előfordulhat, akár már azoknál a házaknál is, ahol egy-egy fürdőszobát hetekig nem használtak. Ezeknél a házaknál a vezetékrendszer jellegétől függ, hogy mennyire lehetnek veszélyesek.

Szilágyi a kulturális váltást várja, ami elhozza majd a Legionella elleni vezetékrendszerek általános használatát, még ha az extra költséggel is jár.

Régen a szokásos falusi házakban a kerti pottyantóshoz jártak ki, így éltek. Később a kultúra részévé vált, hogy most már nem kell kimenni, hanem bent a lakásban van a WC. Ez nem a megtérülési idő kérdése, ez a kultúra része, amit igyekszünk biztosítani.

„Most félévente, évente, megfelelő gyakorisággal ellenőrzünk, mérünk, fertőtlenítünk, újból ellenőrzünk, újból mérünk, és így kellemesen eléldegél ez a szakmai környezet.” Szilágyi szerint nincs is szükség új jogszabályokra, egyszerűen csak szigorúan be kéne tartani a jelenlegit, és idővel (és némi anyagi támogatással) minden épület Legionella elleni berendezéssel épülne fel.

(Borítókép: Legionella baktérium UV-fény alatt. Fotó: Smith Collection / Gado / Getty Images)

Rovatok