Az üvegbékák arról ismertek, hogy bizonyos mértékig át lehet látni a bőrükön. Habár teljes átlátszóságról nem beszélhetünk az esetükben, az áttetszőség is hatékony védelmet biztosít nekik.

Ezek a békák mindig zöldek, de a háttértől függően néha kicsit világosabbnak, néha pedig sötétebbnek tűnnek - írta James Barnett, aki a Bristoli Egyetem munkatársaként vágott bele a békák kutatásába, az ecuadori Quitoban található Universidad de Las Américas munkatársaival közösen.

Arra figyeltek fel a tudósok, hogy a békák lába áttetszőbb a többi testrészüknél, és éppen ebben lehet a rejtőzködésük kulcsa. Amikor a testük mellé húzzák a lábukat, a láb fokozatos átmentet képez a levél színe és a béka színe között, elmossa az éles határvonalat, és ez segít nekik egybeolvadni a környezetükkel, ami többnyire zöld levelekből áll.

Barnett egyetért abban, hogy az átlátszóság lenne a tökéletes álca, és ez viszonylag gyakori a kizárólag vízben élő fajoknál: testszöveteik törésmutatója hasonlít az őket körülvevő vízére. Szabad levegőn ugyanez nem működnek, annyira más a levegő és a testszövetek fénytörése. Az átlátszóság nem lenne olyan hatékony, mint a vízben, ezért is különösen ritka ez a tulajdonság a felszínen élő fajoknál. Az üvegbéka sem átlátszó, a zöld pigmentek miatt inkább áttetszőségről helyes beszélni.

Az pedig a kutatásból egyértelművé vált, hogy az áttetszőség is komoly evolúciós előnyt jelent az üvegbékáknak, nem kell átlátszóvá válni a rejtőzködéshez.

(Phys.org)