2019-ben egy a Földtől 75 millió fényévre, a Vízöntő csillagképben elhelyezkedő csillag, a PHL 293B galaxis egyik égitestje egyszer csak eltűnt a csillagászok szeme elöl. Az égitest úgynevezett fényes kék változócsillag (LBV) volt, vagyis olyan hatalmas csillag, amely már életideje végén jár, és ezért a fényességében megjósolhatatlan ingadozások fordulhatnak elő. Vagyis számítani lehetett, hogy változik a fényessége, de a totális elsötétülésre nem számított senki.
A csillagot még az évezred elején behatóan tanulmányozták, de mivel azóta sem találtak túl sok LBV-t az általunk kutatott univerzumban, ezért a Dublini Trinity College asztrofizikusai 2019-ben újra meg akarták volna vizsgálni a Dél-Amerikában lévő Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope). Csakhogy eltűnt. Teljesen.
Normális esetben az ilyen hatalmas csillagok megadják a módját a halálnak, és látványos szupernóvaként lehelik ki a lelküket. Ezeket a robbanásokat könnyű észrevenni, hiszen fénylő ionizált gázokat és erős sugárzást bocsátanak ki magukból. A szupernóva után a csillag maradéka fekete lyukká vagy neutroncsillaggá alakul, de azok sem tűnnek el a semmibe.
Ez a csillag azonban megszűnt bármiféle sugárzást kibocsátani, egyszerűen felszívódott. Egy most megjelent tanulmányban a csillagászok igyekeznek hipotéziseket felállítani az egyelőre érthetetlen jelenség magyarázatára. Az egyik lehetőség, hogy egy eddig ismeretlen csillaghaláltípust fedeztek fel. Előfordulhat, hogy a csillag úgy hunyt el és roskadt össze fekete lyukká, hogy ezt nem kísérte szupernóva robbanás.
Ez lenne az elsőként megfigyelt ilyen esemény.
A 2002-2009 között megfigyelések adatait újraelemezve úgy találták, hogy a csillagból számos alkalommal nagy mennyiségű anyag robbant ki, a kilövellések gyakorisága sokkal nagyobb volt, mint az más csillagoknál megszokott. A fényes kék változócsillagok viszont ezért válnak fényesebbé öregkorukra. A kilövellések azonban 2011 után megszűntek.
A teljes elsötétülés magyarázata lehet az is, hogy a csillag fényessége jelentősen csökkent az utolsó anyagkilövellés után, és ezt a gyenge fényt tovább homályosította a csillagot körülvevő kozmikus por. Ha ez a helyzet, a csillag még előtűnhet a későbbi felvételeken.
Ha viszont tényleg szupernóva nélkül alakult fekete lyukká, akkor a korábban mért tömege alapján a maradvány fekete lyuk tömege a Nap tömegének 85-120-szorosa lehet. Bár az, hogy mindez hogy mehetett végbe szupernóva nélkül, továbbra sem ismert.