Magyar kutatók véletlenül kereszteztek két olyan halfajt, amikről azt hitték, hogy nem tudnak szaporodni – írja a New York Times. A kutatás során, amiben a Halászati Kutatóintézet, a Szent István Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ tudósai vetek részt, a súlyosan veszélyeztetett vágótok ivartalan szaporodását próbálták előidézni.

Ez azt jelenti, hogy úgy akarták megtermékenyíteni a vágótok ikráit a lapátorrú tok spermájával, hogy az utódok csak az anya génállományát örököljék. Azért ezt a két halfajt választották, mert bár a magyar nevük alapján akár közeli rokonok is lehetnek, valójában két egymástól távoli fajról van szó – mind földrajzilag, mind családfa szempontjából. Az ember és az egér közelebbi rokonok, mint ez a két hal.

A vágótok Eurázsia vizeiben él, és húsevőként kisebb halakon és rákokon él. Az ikráiból remek kaviár készül, így mára súlyosan veszélyeztetett fajnak számít. A lapátorrú tok az USA 22 államában él (egyszer itthon is előfordult), és a folyókból kiszűrt planktonokkal táplálkozik. Mindkét faj egyedei sokáig élnek, és lassan, de nagyra nőnek. Mindkét hal veszélyeztetett, bár a vágótok rosszabb helyzetben van.

A kutatásról készült tanulmány májusban jelent meg a Genes című szaklapban.

A hibridek az anyjuk száját és húsevési szokását örökölték, míg apjuktól a megnyúlt orrot és az úszóikat. Nyolc egyed DNS-vizsgálata után a kutatók a hibrideket két csoportra osztották: az egyikben azok vannak, akik nagyjából ugyanannyi gént kaptak a szülőktől, a másikban pedig azok, akik kétszer annyi gént örököltek az anyjuktól, mint az apjuktól.

Több száz hibrid egyed született, és hónapokkal később még a kétharmaduk életben volt. Ma nagyjából száz egyed él még, a kutatók továbbra is gondozzák őket, de nem engedik őket szabadon. Mivel a természetben előforduló hibridek nem tudnak szaporodni, a kutatók ezekről a halakról is ezt sejtik, így a kaviáriparban nincs hasznuk, viszont a szabadban komoly kárt tehetnek a vadon élő halpopulációkban.