Az ókori Egyiptomban körülbelül 3600 évvel ezelőtt volt egy időszak, amikor a fáraók elvesztették a hatalmukat az ország északi területei fölött, és a sémi eredetű hükszoszok uralták a földet körülbelül egy évszázadon át. Ezek a népek úgy néztek ki, és úgy is viselkedtek, mint a mai Szíria és Izrael területén akkor élt népek.
Ezt a hatalomátvételt általában külső támadással magyarázzák, a régészeti leletek újabb elemzése egészen más történetet fed fel. Annak a lehetőségét, hogy a hükszoszok valójában az Egyiptom területére érkezett bevándorlók már ott született gyermekei voltak, és ők ragadták magukhoz a hatalmat, amikor az időszámításunk előtt 1800 környékén a fáraók gyengesége erre lehetőséget teremtett.
A régészek tudják, hogy a hükszoszok nem tipikus egyiptomiak voltak, ez már az idegen csengésű neveikből is kiderült, és a színes öltözékük is idegen származásra utalt. Délnyugat-Ázsiából érkezhettek Egyiptomba. Egyébként maguk a fáraók is azt állították később, hogy támadók voltak, akik erővel elvették az ország északi területeit, de néhány történész szerint ez nem más, mint ókori propaganda.
A kutatók az 1940-es évek elején találtak rá Avarisz, az ókori hükszosz főváros maradványaira a Nílus deltavidékén, körülbelül 120 kilométerrel északkeletre Kairótól. Eleve gyanús volt, hogy kevés nyomát látták mindannak a harcnak és pusztításnak, amivel egy város megtámadása járna, ha valóban idegenek inváziójáról van szó. Sokkal inkább tűnt belső munkának a főváros kialakulása.
Most egy újabb tanulmányban Chris Stantis és kollégái a Bournemouth Egyetemről az ott megtalált csontmaradványokat vizsgálták meg alaposabban, kimondottan a fogak stronciumtartalmára fókuszálva. Csak össze kell hasonlítani a gyermekkorban kialakuló fogak zománcában elraktározott kevéske stroncium arányát azzal, hogy milyen arányban található meg ez az elem a környék talajában, és ebből máris kitalálható, hogy az illető ott nőtt-e fel.
A régészek megnéztek 36 csontvázat 350 évvel a hükszoszok előtti korszakból, és azt látták, hogy azokban 24-nek volt a régiótól eltérő arányú a stronicumtartalom, tehát ennyien születtek máshol. Magyarán Egyiptom tárt karokkal fogadta a bevándorlókat több száz évvel a hükszoszok uralma előtt. A hükszoszok korszakából származó leletekben hasonló maradt a bevándolók aránya. Ez arra utal, hogy nem a fáraók kiszorításának korszakában érkezett oda sok idegen, hanem azok mindig is ott éltek, egykoron valószínűleg békés letelepedési szándékkal érkeztek oda.
Ez az évszázados bevándorló közösség vehette át az uralmat a régióban, és így valószínűleg könnyebb dolguk is volt, mintha véres csaták árán kellett volna elfoglalniuk a térséget.
A hükszosz uralom azonban - a fáraók évezredes uralmához viszonyítva - hamar véget ért, a kutatók szerint Délnyugat-Ázsiába űzték el őket, és könnyen elképzelhető, hogy ez inspirálhatta később a bibliai Exodus történetet, amelyben a zsidók elhagyták Egyiptomot, hogy rátaláljanak az ígéret földjére.
(Science)