A koronavírus új, széles körben elterjedt mutációját azonosították Európában – osztotta meg a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja a Facebookon.
A bejegyzésben hozzáteszik, hogy egyelőre tudományos érdeklődés tárgyát képezi a vírus genetikai változása, amely a tudósok számára számos értékes információt szolgáltat. Azt írják továbbá, hogy olyan látványos elemzéseket végezhetnek például, amelyeket bárki böngészhet a nextstrain.org oldalon. Az érdeklődők itt azt követhetik, hogy honnan hova jutott a vírus, ezt pedig kisebb léptékben akár közösségi szinten is meg lehet állapítani.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy idővel valóban létrejöhetnek az emberhez jobban adaptálódott, azaz hozzászokott variánsok. Megjegyzik viszont, hogy ezeknek gyakorlati jelentősége a mindennapokra aligha lesz, hiszen ezek a maszkviselés, távolságtartás és kézhigiénia szabályait nem érintik.
Rávilágítottak arra is, hogy a vírus genetikai állománya folyamatosan változik, ennek pedig meghatározott sebessége van, és a vírusgenomnak bizonyos szakaszai gyakorlati szempontból is kiemeltek.
Az egyik ilyen a tüskefehérjét kódoló génszakasz.
A tüskefehérje felelős az emberi sejtekhez való kötődésért, illetve ez felel a legmarkánsabb immunválasz kialakításáért is. Amennyiben ebben sikerül olyan mutációt azonosítani, amely Európa-szerte számos esetben felbukkan, az alapvetően több lehetőséget is felvet:
A kutatók hozzátették, hogy rendkívüli kihívás tudományosan bizonyítani egy-egy mutáció pontos hatásait a fertőzés mechanizmusára.
Arról is írnak, hogy a bejegyzésben tárgyalt mutáció gyakoribbá válására leginkább az emberi mozgásmintázatok szolgálnak magyarázatként. Ez alapján
tudományos szempontból nem lehet azt állítani, hogy jobb terjedési képességgel rendelkezne.
Kiemelték ugyanakkor, hogy a tanulmány legfőbb mondanivalója, hogy rendkívül fontos ismernünk és követnünk a vírus genetikai változásait, mert számos értékes adattal szolgálhatnak.