Index Vakbarát Hírportál

Műanyagot majszol a lisztkukac

2021. január 14., csütörtök 14:26 | aznap frissítve

Az Európai Unió szerint emberi fogyasztásra is alkalmas a lisztbogár lárvája, de lehet, hogy sokkal hasznosabb élve, mint tálalva.

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb közleményében az áll, hogy emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek – tájékoztat a Magyar Távirati Iroda. Az uniós állásfoglalás zöld jelzést ad a lisztbogárlárva élelmiszeripari felhasználásának, ugyanis a rovarlárvából származó készítmények meghatározott tenyésztési és elkészítési feltelek mellett biztonságosak, egészségesek és magas fehérjetartalmúak, egészben vagy por formájában emberi fogyasztásra alkalmasak.

Ügynökségünk tudományos szakvéleménye támogatja azokat az uniós és nemzeti döntéshozó szerveket, melyek e rovarlárvából előállított élelmiszeripari termékek európai piacokon való engedélyezéséért felelősek. Az alacsonyabb költségek és árak növelhetik az élelmezésbiztonságot

– fogalmazott közleményében az olaszországi Parmában működő uniós ügynökség.

A rovarlárvák széles körű élelmiszeripari alkalmazása környezeti és gazdasági előnyökkel jár, ha a hagyományos állati fehérjeforrásokat olyanok helyettesítik, amelyek kevesebb takarmányt igényelnek, kevesebb hulladékot termelnek, és kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezik.

Élve vagy halva?

A lisztkukacok nem csak élelmiszerként „óvják” a bolygót, ezeknek a lárváknak az emésztőrendszerében élő mikroorganizmusok képesek a polipropilén lebontására, így többek között autóalkatrészek, textilek és mikroműanyagok emésztésére is. A lárvák szén-dioxidra, biomasszára és lebomló anyagokra bontják az egyes műanyagokat.

A műanyagszennyezésben egyébként nem a polipropilén, hanem a polietilén jelenti a legnagyobb veszélyt.

A kutatás alapján száz lisztkukac 34–39 milligramm műanyag elfogyasztására képes naponta, ami egy tabletta súlyának felel meg. Ha azt vesszük alapul, hogy csak az Egyesült Államokban évente 33 millió tonna műanyag kerül a szemétbe, melynek csupán a tíz százalékát tudják újrahasznosítani, akkor a tudósoknak a lisztkukacok szaporítására is sürgősen megoldást kell találniuk.

Ettől még a Stanford és Beihang Egyetem kutatóinak felfedezését, akik nemrég jöttek rá a lárvák ezen tulajdonságaira, méltán nevezhetjük forradalminak. A nagy kérdés csak az, hogyan tudják oly mértékben szaporítani ezeket a rovarokat, hogy a mértéktelen műanyagfogyasztásunkat feléljék...

Rovatok