Az utóbbi hetekben a koronavírus újabb variánsai jelentek meg világszerte, és egyre nehezebb követni, hogy pontosan mit kell tudni ezekről, illetve hogy hol vannak jelen. Összegyűjtöttünk mindent, amit az új mutációkról eddig tudni lehet.
A koronavírus új változatainak megjelenése több szempontból is aggályokat vethet fel. Az eltérő változatok ugyanis befolyásolhatják a vírus által okozott betegség súlyosságát, a vírus terjedési rátáját, valamint azt is, hogy a vakcinák vagy a fertőzésen való átesés védelmet tud-e nyújtani egy (újabb) megbetegedést ellen.
Az Egyesült Királyságban megjelent új (B.1.1.7-es) koronavírus-variánst először december közepén azonosították, de a feltételezések szerint már szeptemberben környékén kialakulhatott.
A brit hatóságok rögtön elkezdtek szigorú korlátozásokat bevezetni, ennek ellenére az európai országok a hírekre reagálva fokozatosan elkezdték lezárni forgalmukat a szigetország irányából.
A vírusról azóta a kutatók azt állapították meg, hogy elsősorban amiatt jelent veszélyt, mert gyorsabban tud terjedni, mint az Európában megjelent változatok. Az első brit elemzések azt becsülték, hogy a vírus terjedési rátája akár 70%-kal is nagyobb lehet.
Az újabb, szélesebb körű kutatások ezt az adatot már mérsékelték:
a jelenlegi álláspont szerint a mutáció terjedési rátája csak 22–35%-kal lehet nagyobb.
Ugyanakkor az újabb kutatások aggodalomra is adtak okot. Péntek este ugyanis arról számoltak be a brit hatóságok, hogy ez a variáns – a korábbi adatokkal ellentétben – gyakrabban okozhat súlyos betegségeket, mint az Európában domináns többi változat. Boris Johnson miniszterelnök arról számolt be, hogy ennél a mutációnál akár 30%-kal is nagyobb lehet a halálozás esélye.
Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója hétfőn azt közölte,
hogy a brit variánst négy kontinens 58 országában azonosították eddig.
Európán kívül Kínában, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Indiában, Oroszországban és Japánban mutatták ki.
Európán belül sajnos szinte már az összes országban bizonyítottan jelen van a mutáció: Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Dániában, Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Görögországban, Törökországban, valamint Magyarországon is azonosították már az új vírustörzset.
Mivel ebben a változatban a mutációk nem okoztak akkora változásokat a vírus felszínén található tüskefehérjében, feltételezik, hogy a jelenleg elérhető oltások védettséget adnak ellene.
A Dél-afrikai Köztársaságban megjelent variánst (501Y.V2) ugyancsak tavaly decemberben azonosították, de erről a mutációról is feltételezik, hogy tavaly október környékén alakult ki.
Erről a vírusváltozatról ugyancsak azt feltételezik a tudósok, hogy nagyobb a transzmissziós rátája, mint az Európában eddig terjedő változatoké. Ez amiatt van, hogy ennél a vírusváltozatnál a tüskefehérjék mutálódtak, s ezáltal eredményesebben kapcsolódik más sejtekhez ez a variáns, mint a többi.
Ennél is aggasztóbb viszont az, hogy a jelek szerint ez a vírustörzs egy különleges tüskeprotein, az E484K révén képes lehet az immunizáció dacára is fertőzni.
Vagyis kétséges, hogy a vakcinák vagy a fertőzésen való átesés képes-e védelmet nyújtani egy (újabb) megbetegedés ellen.
Salim Abdool Karim, a Dél-afrikai Köztársaság vezető epidemiológusa néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: egyelőre nem tudnak megnyugtató választ adni arra, hogy a vakcinák ez ellen a variáns ellen is védenek-e, de igyekeznek mielőbb megbizonyosodni erről.
A dél-afrikai variáns azonban az eddigi adatok szerint nem okoz súlyosabb betegedést, mint a többi koronavírus-mutáció.
Ez a variáns egyelőre még kevesebb helyen jelent meg, mint a brit.
Mike Ryan szerint EDDIG 22 országban azonosították ezt a vírustörzset.
Európán belül már biztosan megjelent az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Auszriában és Norvégiában. Az utóbbi időben számos ország szigorította a Dél-Afrikából történő beutazást feltételeit, vagy teljesen lezárta az onnan érkező légi forgalmat.
A brazil variáns (B.1.1.248) kifejlődése a kutatók szerint ugyancsak az előző év végén mehetett végbe, azonosítani azonban már csak 2021-ben sikerült ezt a vírustörzset. Európában eddig Németországban és az Egyesült Királyságban jelent meg biztosan ez a változat.
A dél-afrikaihoz hasonlóan ez is hordozza a N501Y és E484K tüskefehérje-változatokat, így erre is jellemző, hogy nagyon gyorsan terjed, illetve az immunizáció ellenére is fertőzőképes maradhat.
Ez utóbbi annak köszönhető, hogy a dél-afrikaihoz hasonlóan ez a variáns is különleges mutációkat tartalmaz a tüskefehérjéknél, ráadásul emellett még a receptorkötő doméneknél (RBD) – amelyeknél a vakcinák is kifejtik hatásukat – szintén mutálódott.
Brazil kutatók szerint már előfordult, hogy ezzel a variánssal újrafertőződött olyan ember is, aki korábban átesett a fertőzésen.
Ugyanakkor annak megállapítására, hogy milyen gyakorisággal történik ez meg, további kutatásokra lesz még szükség.
Feltételezések szerint ez a válfaj okozza a Brazíliában januárban kibontakozó második hullámot. Az eddigi ismeretek szerint a brazil variáns azonban nem okoz súlyosabb lefolyású betegséget.
Tavaly októberben a nyércekben fejlődött ki a dán variáns. A jelek szerint ez a válfaj szerencsére viszonylag kevés helyen terjedt el – bár épp csütörtökön számoltak be arról, hogy az Egyesült Államokban, Észak-Karolina államban a jelek szerint gyors ütemben terjed ez a vírusváltozat.
A dán variáns a feltételezések szerint nem terjed gyorsabban, vagy nem okoz súlyosabb betegséget, ellenben ez a variáns is bizonyos mértékben rezisztens az antitestek hatásával szemben. Emiatt ugyancsak aggodalmak merültek fel a tekintetben, hogy a vakcinák hatásosak lesznek-e ezzel a vírusvariánssal szemben.
A nigériai (B.1.1.207-es) vírusvariáns az, amelytől az összes közül talán a legkevésbé kell tartani.
Ez a változat ugyanis jelenlegi tudásunk szerint nem terjed gyorsabban, nem okoz súlyosabb betegséget, illetve az immunizációval szemben sem rezisztensebb a többinél.
A nigériai változat eddigi ismereteink szerint csak Afrikában terjedt el.
Az összes új variáns tudományos kutatása egyelőre még korai szakaszban jár, és könnyen elképzelhető, hogy a jövőben akár a fentieknek ellentmondó információk is ki fognak derülni róluk.
A legnagyobb aggodalomra talán az ad okot, ha bizonyos variánsok – főként a dél-afrikai és a brazíliai – rezisztensnek bizonyulnak a vakcinával szemben.
Addig azonban, amíg erről nem nyerünk biztos információt, leginkább a vakcinákban bízhatunk – valamint abban, hogy ezek a variánsok nem vagy csak elszigetelve jelennek meg Magyarországon.
Mivel a koronavírus állandóan – és ráadásul viszonylag gyors ütemben – mutálódik, ezért könnyen elképzelhető, hogy a jövőben még lesznek újabb variánsok. Vagy lehet, hogy már vannak is, csak még nem ismerjük őket, hiszen a mutációk azonosításához alapos és hosszú időt igénybe vevő laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.
Épp ezért is fontos, hogy akármennyire is elegünk van már a korlátozásokból, továbbra is betartsuk a járványügyi szabályozásokat annak érdekében, hogy megakadályozzuk a járvány – és vele együtt potenciálisan az új variánsok – további terjedését.