A blokklánc és kriptopénzek világában új mánia tombol: a digitális műtárgyak befektetői célú kereskedelme.
Igaz, hogy Elon Musk felesége, Grimes összeütött pár jpeg képet, amelyeket árverésre bocsátott, és végül hatmillió dollárt kaszált a dolgon? Igaz. Igaz, hogy Donald Trump kedvenc közösségi oldalának, a Twitternek a vezérigazgatója, Jack Dorsey elárverezte a történelem első tweetjét, amelyért lapzártakor 2,5 millió dollárt ajánlottak? Sajnos igaz. Van valami, mi összeköti LeBron Jamest és egy pirítósba csomagolt, szivárványszínű csíkot húzó repülő macskát? Bizony van.
Aki követte a bitcoin és a többi kriptopénz hullámvasútmenethez hasonló történetét, annak nem lesz nagyon meglepő az NFT-k szürreális világa. Az NFT-történet 2021 februárjában ért először a csúcsra, de évekkel korábban kezdődött.
A rövidítés kibontása: non-fungible token, magyarul nem behelyettesíthető érme. Ahogy egy bankjegy behelyettesíthető egy azonos címletű másikkal, úgy az NFT nem helyettesíthető, korlátozott számban létezik, illetve névre szól. A technikai háttér nem a bitcoin, hanem egy rivális kriptovaluta, a nyílt forráskódú és úgynevezett okosszerződés-funkcióval bíró Ethereum. A lényege, hogy a blokklánctechnikát digitális állományok
eredetiségigazolásként és tulajdoni lapként használják.
A végeredmény leginkább az egyedi gyűjthető tárgyak, a baseballkártyák vagy bélyegek digitális megfelelőjének tűnik, és ennek megfelelő – talán kicsivel vérmesebb – befektetői magatartást vált ki.
Különös módon az NFT-k körül fellángoló és milliós árak röpködésével járó mániát van, aki a digitális művészet egyfajta újjászületésének tekinti, amelynek során az értéktelen képfájlokból gyűjthető műalkotások válnak. Ez, mint később látni fogjuk, nem túlzás.
Az első NFT-ek a CryptoPunks pixelgrafikus fejei voltak 2017 nyarán, őket követte ugyanabban az évben a CryptoKitties virtuális macskatenyésztő játéka, ami olyan népszerű lett, hogy leterhelték, és kis időre használhatatlanná tették az Ethereum-rendszert, valamint az évek során 30 millió dollár befektetői pénzt hozott a játékot kitaláló kanadai stúdiónak, a Dapper Labsnek.
Ha már macskákról esett szó, a Nyan Cat macskás animált gifmém hatszázezer dollárért kelt el idén februárban.
Ezek azonban apró összegek ahhoz képest, amit az előbb említett, kriptocicás Dapper Labs és az amerikai profi kosárlabda-bajnokság, az NBA együttműködése hozott. A 2020 októberében indult NBA TopShot, amelyben pontszerzések videófelvételeit és egyéb multimédiás kontenteket szerezhet meg magának a felhasználó,
alig fél év alatt 230 millió dollár
értékben forgalmazott NFT-ket.
A Christie's-nél csütörtökön zárult a Beeple nevű alkotó NFT-jének árverése. A Mike Winkelmann néven 1981-ben született művész Mindennap – az első 5000 nap című munkája, ahogy címe is mutatja, ötezer egymást követő napon készült alkotást tartalmaz. Az 1766-ban alapított brit aukciós háznál évente több milliárd dollár értékben cserélnek gazdát műalkotások, de nem voltak restek belépni az új területre. Beeple-féle kriptoalkotás-kompozitot 69,3 millió dollárért (lapzártakor 21 milliárd forint) ütötték le.
Tömören tehát: a digitális térben egy dollármilliárdokat mozgató piac egyszerre emelkedik ki a cirkusz és a magaskultúra számára. Nem tudni, mekkora lufi lesz, hiszen még a kriptovaluta-anyalufi is növekszik. Annyi biztos, hogy ez még csak a kezdet, hiszen aki veszi a fáradságot, hogy utánanézzen, maga is könnyen előállíthatja saját, megismételhetetlen kriptobankóját.
(forrás: Christie's, Designboom, The Verge, Wikipedia)
(Borítókép: A „Suum Cuique Labs GmbH” által készített, Hashmask 15753 című kép (1 a 6384-ból), amit NFT-vel adnak el az Ethereum-blokkláncon. Fotó: Wikipédia)