Az emberi agy mérete megnégyszereződött, mióta szétváltak útjaink a csimpánzzal közös őstől. A Dartmouth Egyetem kutatói az emberszabásúak agyának evolúcióját vizsgálva azt találták, hogy a fejlődés gyorsult 2,1 millió és 1,5 millió évvel ezelőtt. Kiderült ugyanakkor, hogy a legutóbbi jégkorszakot követően az emberi agy térfogata csökkent, és a legutóbbi zsugorodás meglepő módon 3000 éve következett be.

Meglepő tény, de a mai emberek agya kisebb a pleisztocénben élt őseinkhez képest. Nagy rejtély az antropológia számára, hogy miért van ez így

– magyarázza dr. Jeremy DeSilva, a Dartmouth Egyetem antropológusa.

DeSilva és kollégái az emberi agy evolúcióját összevetették a hangyatársadalmakkal kapcsolatos ismereteinkkel.

A biológiai antropológusok, viselkedéskutatók és neurobiológusok megosztották gondolataikat az agy evolúciójáról, és találtak egy potenciális hidat az emberek és a hangyák között, ami megmagyarázhatja, miért történik ilyesmi a természetben

– jelezte dr. James Traniello, a Bostoni Egyetem biológus kutatója.

A kutatás során 985 őskori és új koponyát vizsgáltak az Australopithecustól a Rudapithecuson át a pleisztocén korai, középső és kései szakaszában élt Homo sapiensszel. Az adathalmaz így az evolúció 10 millió évét ölelte fel.

A többség tud róla, hogy az embereknek szokatlanul nagy az agyuk – jóval nagyobb, mint ami a testünk méretéből következne. A törzsfejlődésünk során az emberi agy drámaian megnőtt. Ezért a 3000 évvel ezelőtti méretcsökkenés váratlan

– mutatott rá dr. Traniello.

Az agy növekedése párhuzamos a technikai fejlődéssel és az ebből következő javuló táplálkozással és étrenddel, illetve az egyre nagyobb társadalmak kialakulásával. Az agy zsugorodásának okát ugyanakkor a hangyák evolúciójában vélték felfedezni.

A tudósok a vörös szövőhangyák, a levélvágó hangyák és a vöröshangyák dolgozóinak agyméretét, struktúráját és energiafogyasztását vizsgálták, és arra jutottak, hogy az agy mérete a munkamegosztáshoz és a csoportszintű gondolkodáshoz alkalmazkodik. Ez azt jelenti, hogy olyan társadalmi csoportokban, ahol a tudást megosztják, és az egyén egy adott művelet elvégzésére szakosodik, a hatékonyságot növeli az agy zsugorodása.

Az emberek és a hangyák társadalma nagyon különböző, és teljesen más utat követnek a társas evolúcióban. Ugyanakkor vannak a társadalmi életünknek nagyon hasonló aspektusai, mint a csoportos döntés és a munkamegosztás, vagy a saját táplálék termelése

– vélekedik dr. Traniello.

Az emberi agy testhez viszonyított kiemelkedően nagy mérete azt is jelenti, hogy az agy működtetése sok energiát igényel. A társadalmak kialakulásával az ember egyre inkább külső információforrásokra hagyatkozik, ezért nem kell mindent fejben tartania, vagyis hatékonyabb a kisebb agy.

A Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmány végkövetkeztetése, hogy az agy zsugorodásában a legfontosabb tényező a társas intelligencia, vagyis az a jelenség, hogy az emberek csoportban okosabbak, mint a legokosabb egyén.

(Sci News)

(Borítókép: Matthew Horwood / Getty Images)