A szenátus elé állt kedden a Facebook mellett a három legnagyobb közösségi felület, a Snapchat, a TikTok és a YouTube képviselője. A téma a gyerekek és a fiatalkorúak online biztonsága volt, a Zuckerberg-féle Facebook konkurensei pedig egy célt tűztek ki maguk elé: bizonyítsák, hogy ők nem a Facebook.

Továbbra sincs nehéz helyzetben a Facebook, ha a cég pénzügyi helyzetét nézzük. A Frances Haugen által kirobbantott botrány ellenére 9 milliárdos rekordbevételt tudhatott magáénak a techóriás. A Facebook megítélése azonban romlik, mind az átlagemberek, mind a törvényhozásban ülők a legnagyobb közösségi oldal körmére néznének. Zuckerbergék helyzetét nehezíti, hogy a Washington Postnak újabb, korábban a Facebooknál dolgozó szólalt meg. A Postnak névtelenül megszólaló, illetve az Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnek eskü alatt valló egykori dolgozó szintén a polgári integritásért felelős csoportban dolgozott, ahogy Haugen is.

A névtelen fél által kiszivárogtatott dokumentumok alapján a Facebook egy korábbi kommunikációs felelőse nem vette figyelembe az orosz befolyásolás lehetőségét és veszélyét a 2016-os választási kampány során, ehhez pedig a Facebook vezetősége asszisztált. Tucker Bounds, a Facebook kommunikációs igazgatója a névtelen szivárogtató szerint úgy vélte, az orosz befolyás nem komoly fenyegetés, ami miatt „a törvényhozók pár napig mérgesek lesznek, majd találnak valami mást”.

A szivárogtató szerint a Facebook nyilvános kommunikációja és a cég valódi tervei között más pontokban is hatalmas eltérések vannak. Az Internet.org nevű projekt, mellyel a fejlődő világ lakóit látná el internettel a Facebook, valójában arra használná a közösségi oldalt, hogy a hírek forrásának elsődleges, akár kizárólagos forrásává is váljon, így a még kiaknázatlan piacokon megrendíthetetlenül megvesse lábát, és biztosíthassa magának a korlátlan adatgyűjtést.

Erről szó sincs a Facebook szóvivője szerint. A cég állítja, a Postnak nyilatkozó szivárogtató állításai nem igazak, szerintük hamis a feltevés, hogy a Facebook profitszerzés céljából feláldozza az emberek biztonságát vagy jóllétét. A közösségi oldal szóvivője szerint a szivárogtató teljes félreértésben él a Facebook kereskedelmi érdekeit illetően, s ezekre alapoz tévesen.

Ugyanakkor az Internet.org vagy a 2016-os választások a Facebook zűrös ügyeinek továbbra is csak egy kis részét jelentik. Hála Haugennek, a nő által kiszivárogtatott dokumentáció fényt derít olyan belsős ügyekre is, melyekről esélytelen lett volna, hogy bárki halljon, aki nem a közösségi óriás dolgozója. Ilyen például, hogy a cég szinte tehetetlen a kommentek között terjedő, a koronavírus elleni vakcinákhoz köthető dezinformációval szemben a járvány indulása óta. „Angol nyelven is rossz a felismerőrendszerünk, más nyelven pedig egyszerűen nem működik” – olvasható az egyik jelentésben. Ezt Haugen az angol parlament előtt hétfőn megerősítette, a nő állítja, már az amerikai és a brit angol között is akkora az eltérés, hogy az automatizált rendszerek szinte képtelenek a veszélyes tartalmak felismerésére. Ennek következménye, hogy a vakcinákkal kapcsolatos angol nyelvű kommentek fele is tagadja vagy kicsinyíti az oltóanyagok hatékonyságát. A Verge által közzétett dokumentum szerint a Facebook 2021 áprilisáig nem jutott dűlőre a vakcinákat és a vírust övező álhírek kapcsán. Igaz, egy új rangsorolási rendszert elkezdett tesztelni a Facebook múlt héten az amerikai felhasználók kommentjein, ugyanakkor ezt is csak az első belső figyelmeztetés után fél évvel.

A közösségi óriás rendszere a valóságban ráadásul még lassabb és nyugtalanítóbb lehet, mint ahogy a jelentések azt vázolják. A Washington Postnak szivárogtató szerint a Facebook biztonságáért felelős belső körei hiába jeleznek, miket kellene változtatni azért, hogy a közösségi felület biztonságosabb és jobban használható legyen, ezeket a javaslatokat a vezetőség általában elutasítja. A Politico által kiemelt dolgozói megszólalás szerint 

A lap azt írja, a dolgozók szerint nem fejlődésre, hanem teljes változásra lenne szüksége a Facebook rendszerének.

Haugen szenátusi meghallgatása és a Facebook körüli aggályok vezettek oda, hogy a Snap, a TikTok és a YouTube vezetősége is meg kellett, hogy jelenjen Washingtonban. Ez volt az első ilyen alkalom, korábban a YouTube anyacége, a Google már tanúskodott. A Snap és a TikTok szóvivőinek elsődleges célja az volt, hogy megelőzzék cégük nevének összemosását a Facebookkal és annak botrányaival.

„A Snapchat a közösségi média ellenanyagaként lett felépítve” – mondta Jennifer Stout, a Snap globális közpolitikáért felelős elnöke. Elmondta, a Snap mint kameracég írja le magát. Ám függetlenül attól, bárhogy is nevezze magát, a Snapchat befolyása és hatása a közéletre rendkívül nagy, a fiatalok biztonságát érintő kérdésekben pedig – melyekre a szenátus a leginkább kíváncsi – hatványozott. Lehet, hogy az Instagrammal szemben nem generál önértékelési problémákat a Snapchat, ám az USA drogproblémájának megkerülhetetlen szereplője lett.

A gyerekek védelme érdekében a TikTok például alapértelmezetten letiltja a privát üzenetek küldésének lehetőségét és egyéb közösségi funkciókat, csupán rövid videókat lehet nézni és készíteni, mondta Michael Beckerman, a kínai fejlesztésű, világsikert arató program amerikai régiókért felelős vezetője.

Az, hogy mások, mint a Facebook, nem jelenthet védekezést – mondta a szenátusi meghallgatáson a demokrata Richard Blumenthal.

A Facebook szintje a csatornában van. Nem védekezés azt mondani, hogy te más vagy.

A Snap, a TikTok és a YouTube erre válaszként belső kutatásaiknak a szenátussal történő megosztását ajánlották, John Thune republikánus szenátor pedig azt mondta, külső szakértői vizsgálatoknak fogják ezeket alávetni. A Facebook ez ellen sokáig harcolt, az Index is írt róla, hogy a közösségi oldal le is tiltott egyetemi kutatókat, akik a Facebook hatását vizsgálták. Blumenthal az amerikai sajtónak megígérte, kötelezni fogják a cégeket az ígért dokumentumok megosztására, a törvényhozás pedig ezek alapján fog dönteni a Gyermekek Online Adatvédelmi Törvénye (COPPA) és a KIDS (Kids Internet Design and Safety Act) kapcsán. Utóbbi törvény változtatna azon, milyen funkciókhoz és tartalmakhoz férhetnek hozzá a 16 éven aluli felhasználók.

Amíg a Snap, a TikTok és a YouTube próbálja magát kihúzni a Facebookot övező toxikus környezetből, utóbbi vezérigazgatója, Mark Zuckerberg épp ezekről a cégekről beszélt hétfőn, miközben a Facebook harmadik negyedéves bevételeit részletezte. Az alapító szerint a Facebook olyan változásokat vezetett be, amivel az idősebb korosztályba tartozókat támogatja, akik nem használják a Snapchatet vagy a TikTokot. Úgy fejlesztenek, hogy az mindenki igényeit kielégítse, ne pedig kizárólag a fiatal felnőttek csoportját, magyarázta Zuckerberg, hozzátéve, változtatni fognak ezen, hiszen lépést kell tartaniuk az elmúlt évek legnagyobb kompetitorával, a TikTokkal. Egyelőre a TikTok sikerére a Facebook válasza az Instagramba ágyazott Reels, melyet egyre inkább próbálnak előtérbe helyezni, például azzal, hogy integrálták a képfolyamba is. Kérdés ugyanakkor, hogy mennyire etikus ez az Instagramot övező botrány közben.

Az is kérdéses, hogy a Snap, a TikTok és a YouTube mikor tervezik nyilvánosságra hozni átláthatósági jelentésként saját belsős kutatásaik eredményeit a keddi szenátusi meghallgatás után.

(Borítókép: Jennifer Stout, a Snap globális közpolitikáért felelős alelnöke és Michael Beckerman, a TikTok alelnöke Washingtonban 2021. október 26-án. Fotó: Samuel Corum / Getty Images)