Táncoló molekulák segítségével állították helyre az idegi kommunikációt.
Az amerikai Northwestern Egyetem Samuel I. Stupp vezette kutatócsoportja egy olyan új terápiát dolgozott ki, amelynek segítségével kísérleti egerek egy injekciót követően gyógyulás jeleit mutatták gerincvelő-sérülést követően.
A komoly áttörést jelentő kísérleti kezelés során a kettévágott gerincvelő két része közé egy különleges gélt juttattak, amelyben a peptidekből álló nanoszálak kommunikációt létesítettek a gerincvelő egymástól elvágott két szakasza között, beindítva a gyógyulást. A gyógyulás előidézéséhez két, sejtek számára fontos jelzőanyagra volt szükség: az egyik a b1-integrin, amely beindítja az axonnak nevezett idegsejtnyúlványok fejlődését, továbbá a fibroblaszt növekedési faktor 2, amely az idegsejteket támogató hajszálerek és mielinhüvely fejlődését indítja el.
Az így kezelt egerek négy hét alatt megtanultak járni. A befecskendezett anyag pedig 12 héten belül felszívódott, és lebontotta a szervezet.
Az áttörés kulcsa a kutatók szerint a gélben található „táncoló molekulákban” keresendő.
A receptorok a neuronokban és más sejtekben folyamatosan mozognak, ha a molekuláink lusták és nem szocializálnak, nem tudnának kapcsolódni a receptorokhoz
– magyarázta Samuel I. Stupp.
Azáltal, hogy a molekulák táncolnak, és ideiglenesen kiugranak ezekből a szupramolekuláris polimereknek nevezett struktúrákból, hatékonyan kapcsolódhatnak a receptorokhoz. Tekintve, hogy a sejtek és a receptorok folyamatosan mozgásban vannak, elképzelhető, hogy a molekulákkal gyakrabban találkoznak
– tette hozzá.
A kísérletek során a táncoló molekulákkal jelentősen jobb eredményt értek el, mint a kevésbé mozgékony peptidek.
A kezelés után a gyógyult egereket vizsgálva azt találták, hogy a gerincvelő két szakasza között regenerálódtak az axonok, és fizikai határt jelentő hegszövet csökkent. A helyreállt idegeken megjelent mielin és a hajszálerek is, ami a motoros neuronok túlélését nagyban segítette.
A kutatásunk olyan terápiára irányul, ami megelőzheti, hogy valaki egy trauma vagy betegség nyomán lebénuljon. Ez évtizedekig nagyon nagy kihívást jelentett a tudomány számára, mert a központi idegrendszer – aminek része az agy – és a gerincvelő nem rendelkezik a regeneráció képességével
– mutatott rá Stupp, hozzátéve, hogy az eredményekkel egyenesen az amerikai gyógyszerügynökséghez fordulnak a gyógyszer emberi alkalmazásának engedélyezése érdekében.