Virágzó üzlet a csótánytenyésztés Kínában. Rengeteg előnye van: egy farm felépítése a hagyományos állattenyésztéshez képest jóval egyszerűbb és olcsóbb. A csótányok szaporák és igénytelenek. A német csótány háromszázezer utódot hozhat egy év alatt, nem hajlamos a betegségre és nem igényel különleges takarmányt, bármilyen konyhai hulladékon eléldegél. 

A rovarokat a kozmetikai és a gyógyszeriparban használják fel. Működő modell, amikor élelmiszer-hulladék feldolgozására használják a rovarokat, amelyekből végül fehérjedús baromfitakarmány készül. Ennél is egyszerűbb felhasználási mód, amikor specialitásként közvetlenül a tányérra kerülnek egy étteremben.

Sikerektől hemzsegő jövő

A világ legnagyobb csótányfarmját a Gooddoctor gyógyszeripari cég üzemelteti Hszicsangban. A mesterséges intelligenciával vezérelt létesítmény hatmilliárd csótányt állít elő évente. A belőlük előállított gyógyszerekből 684 millió dollár (mintegy 222 milliárd forint) értékű gyógyszert forgalmazott a cég. A csótányokból készült szerekkel légzőszervi és gyomorbántalmaktól szenvedő betegeket kezelnek a kínai kórházakban.

A hagyományos kínai orvoslásban sok receptben megtalálható az amerikai csótányból készült őrlemény. A csótányt tartalmazó gyógyszereket sebhelyek, kopaszság és tumorok ellen alkalmazzák. A modern tudomány ezeket a hiedelmeket ugyan nem támasztja alá, viszont más különleges képességeket lát a rovarokban. A csótányok például betegség nélkül elvannak minden piszkos környezetben. Erre azért képesek, mert a szervezetük erős antibiotikumokat termel. Tudósok szerint ezek akár a antibiotikumoknak ellenálló kórházi szuperbaktériumok, például az MRSA ellen is hatásosak.

Csótányfarmerek azonban nemcsak gyógyszercégek, hanem humanitárius aktivisták és vállalkozók is lehetnek. Li Bingcsaj például mobiltelefonos boltját adta el, hogy beszálljon a rovarbizniszbe és megalapítsa farmját egy kis faluban Szecsuan tartományban. Szárított csótányait sertéshizlaldáknak és halgazdaságoknak értékesíti.

Az emberek azt gondolják, ez egy fura üzlet, de nagy gazdasági értéke van. Az a célom, hogy jóléthez segítsem a falubelieket, akik követik a példám

– mondta 2018-ban a Business Insidernek.

Csinan városban Li Janrong zöldvállalkozása az élelmiszer-hulladékot dolgozza fel csótányok segítségével.

Ha nagy léptékben csótányokat tenyésztünk, az egész ökológiai körforgásnak hasznos módon állíthatunk elő fehérjét. Az antibiotikumokkal készített takarmányokat organikusra cserélhetjük, ami jó az állatoknak és a talajnak

– magyarázza.

Li Janrong farmja napi ötven tonna élelmiszer-hulladékot dolgoz fel, ami különben a szemétben végezné, teljesen haszontalan állatok táplálékaként.

Mikrokatasztrófa

A csótánytenyésztés azonban nem veszélytelen üzem. Ha valamilyen okból a rovarok kiszabadulnak, egész környékeket eláraszthatnak, sikoltozásra és futásra késztetve a lakosságot. Ez történt 2013-ban, amikor tisztázatlan körülmények között Dafengben több millió jószág szabadult ki és okozott pánikot, amikor ellepte az utcákat és épületeket.

Ilyen esetekre vizesárokkal vették körül a Gooddoctor megafarmját, amelyekben éhes halak várják a szabadságra vágyó csótányokat.

A dafengi eset miatt azonban általában hangos tiltakozást okoz, ha kiderül, hogy csótányfarm üzemel valahol, és bár szabály nem tiltja a működésüket, lakott területen általában bezáratják. A csótánytenyésztők ezért a legnagyobb titokban működtetik vállalkozásukat, és véletlenül sem írják ki a cégtáblára, mivel foglalkoznak, ahogy a kozmetikumokon sem szokták feltüntetni, hogy nyomokban svábbogarat tartalmaz.

(Interesting Engineering)

(Borítókép: Csótánytenyésztő csótányokat etet a farmján 2019. március 25-én Kínában. Fotó: Wang Zhao / AFP)