Index Vakbarát Hírportál

Tetvek őrizték meg a múmiák DNS-ét

2022. január 3., hétfő 11:43

A serkékbe zárt genetikai információ olyan, mint a dinóvérrel teli szúnyog a borostyánban.

A múmiák haján egykor élősködő fejtetű lehet a több ezer éve élt emberek örökítőanyagának kulcsa a Molecular Biology and Evolution folyóiratban megjelent cikk szerint. Az emberek és őseik évmilliók óta élnek együtt a tetvekkel.

Annyira gyakoriak voltak, hogy majdnem minden családban volt különleges fésű, amivel leszedték és kordában tudták tartani őket

– mondta Alejandra Perotti, a tanulmány szerzője.

A kutatók az Andokban talált 1500-2000 éves múmiákat vizsgáltak, ezek hajában és fejbőrén találtak úgynevezett tetűcementet, egy erős anyagot, amivel a nőstény a hajszálakhoz ragasztja petéit, a serkéket. Kiderült, hogy a cement kifejezetten hatékony a belekerülő haj és bőrsejtek DNS-ének megőrzésében.

Régi emberi maradványokból a tudomány a fogakból vagy koponyacsontból tud örökítőanyaghoz jutni, nagyon sok esetben azonban nem kapnak engedélyt, hogy a múmiákat ilyen célból bolygassák. A tetvek tevékenységének nyomai ezért jelentenek nagy segítséget; kicsit olyanok, mint a Jurassic Parkban a borostyánba zárt dinóvérrel teli szúnyog.

Az új vizsgálati módszerrel ugyanannyi DNS-re lehet szert tenni, mint a fogakból, és kétszer annyira, mint a koponyacsontból.

Ha van haj vagy ruha, találsz petéket. A hordozók és a tetvek közös evolúciójának több ezer éves történetét tanulmányozhatjuk pusztán a cementben megmaradt DNS segítségével

– mutatott rá Perotti.

A tetűcement ráadásul nemcsak borostyánként őrzi meg az emberek DNS-ét és a rajtuk található baktériumokat, de elhelyezkedésükből következtetni lehet az egykor élt ember életmódjára is. A hideg környezetben élőknél a rovarok igyekeztek a meleg fejbőrhöz közelebb lerakni petéiket, de ha nem fáztak annyira, messzebbre merészkedtek.

Bár az európai népvándorlásokról viszonylag sokat tudunk, Dél-Amerika ismeretlen terület. A tetvek által megőrzött genetikai információ segítségével sikerült kideríteni, hogy az Andokban talált múmiák ősei az amazonasi esőerdőkből érkeztek kétezer évvel ezelőtt a mai Argentína területére. Az amerikai őstörténetnek ez a része azért nem volt eddig kutatható, mert a bennszülött csoportok évszázadokkal ezelőtt megsemmisültek és beolvadtak.

(Smithsonian Magazine)

Rovatok