A kitörés térségében jelentős károk keletkeztek, a kialakult cunami elérte az ausztrál és az amerikai partokat is. A meteorológiai műholdfelvételeken a robbanásos kitörés gyorsan szétterjedő felhője is követhető. Az ELTE TTK szerdán kiadott egy közleményt is erről.  Önök a Geofizikai és Űrtudományi Tanszék munkatársai, mégis villámokkal, időjárással foglalkoznak?

Timár G.: A geofizika sokkal inkább kutatási módszer, semmint egy kötött szakterület. Így az általunk használt eljárások a földtudományok széles körét képesek összekapcsolni, mint most is: a vulkánok inkább a geológiához, a villámok a meteorológiához tartoznak, mi pedig részt veszünk egy nemzetközi villámdetektor-hálózat működtetésében, fejlesztésében és az adatok értelmezésében.

A világon több, mobilapplikációban és weblapokon is elérhető villámfigyelő alkalmazás van, amelyet nemcsak a tudományos kutatók, hanem a nagyközönség: kirándulók, hajósok, pilóták is használnak. Azok nem mutatták ki ezt a villámgyűrűt?

Steinbach P.: Az aktivitást kimutatták, a nagyon sok villám látszott azokon is, de a tér- és időbeli mintázat, a táguló gyűrű nem. Az a hálózat, amelynek az ELTE is tagja, a WWLLN (World Wide Lightning Location Network) sokkal pontosabb és részletesebb, sokkal több villámot megtaláló rendszer, mint a publikusan is elérhető szolgáltatások. És még így is csak az erős villámokat kapjuk detektorvégre, a világ villámainak kb. 10-20%-át.

Ezekhez az adatokhoz bárki hozzáférhet?

Timár G.: Nem. Az adatbázis csak a részt vevő tudományos intézetek számára érhető el, viszont nekünk gyakorlatilag valós időben.

Hogyan lehet „megtalálni” egy villámot? Látom, hogy villan, rendben. De ha nem látom? Tongán sem látszott a nagy többségük?

Steinbach P.: A villámok megtalálása antennákkal történik, ezekből sok van a hálózatban világszerte – egy itt, a fejünk felett, az ELTE épületén is – a jelek egy központba futnak össze. A villámok kisülése nagyon rövid ideig tart, és rövid idejű rádiójelet kelt, így nem túl nehéz azonosítani, hogy melyik beérkező jel melyik antennán tartozik ugyanahhoz a villámhoz, a helymeghatározás innen már „csak” idő és távolságmérés és háromszögszámítás.

Az alábbi videón a vulkánkitörést követő két óra villámai láthatók egy kb. 500×500 kilométeres területen a vulkán körül. Kérem, magyarázzák el, mit is látunk!

Steinbach P.: A villámok sárga pöttyökként látszanak, a kék színek a „térkép”, a tenger mélységét mutatják, a zöld pedig a szigeteket jelzi. Világidő szerint 4 óra után (és mivel Tonga a „túloldalon” van, ott már alkonyat előtt) jelennek meg az első villámcsoportok a kép közepén: indul a kitörés, a gyorsan emelkedő felhőben ugyanúgy szétválnak a töltések, mint a zivatarfelhőkben: sok villámot látunk. Kb. negyedórával később a villámok egy, a kitörés körüli gyűrű alakjába rendeződnek, ez a gyűrű távolodik a kitöréstől. A forró kitörési felhő terjed egyre kifelé, külső pereme mindig a nedves légkörrel érintkezik – ne feledjük, trópusi késő délután van! A villámok ezt az érintkezési vonalat rajzolják ki, amely óránként 300-400 kilométeres sebességgel rohan kifelé a légkör tetején. Ez sokkal gyorsabb, mint a felszíni széllökés, amely viszont maga is pusztító erejű volt.

A videón 5:30 világidő után még egy sűrűsödést látok középen. Újabb kitörés?

Timár G.: Igen, feltehetően újabb kitörés okoz egy második, gyorsan emelkedő felhőt. Amikor ez a felszíntől pár perc alatt a légkör tetejéig emelkedik, akkor pattan ki a legtöbb vulkán. Ezt is egy kisebb és gyorsan eloszló villámgyűrű követi.

Ez látványos és érdekes, de mi ennek a gyakorlati haszna? Miért jó, ha tudjuk, hol csapkodnak a villámok?

Steinbach P.: Egyrészt a villámok meteorológiai információkat hordoznak olyan területekről is, ahol épp nincs felszíni meteorológiai mérés. Ezenkívül a légkör általános töltöttségére is utalnak, ami klimatológiai szempontból fontos. A mi kutatócsoportunk azonban már évtizedek óta nemcsak a villámok helyét, hanem azok elektromágneses jeleinek a felső légkörön áthaladását és a másik féltekére visszaérkező jelek alakját kutatja, amelyből a felső légkör aktuális töltése térképezhető. Ez pedig a mindennapi életünkben is egyre fontosabb GPS pontosságának is feltétele – hogy navigáció során az autónkat nem a szomszéd utcába tegye a navi app.

Közeledik a középiskolás pályaválasztás, az egyetemi jelentkezés határideje. Aki ilyesmivel foglalkozna profi szinten is, hová jelentkezhet? Önökhöz például?

Timár G.: Akiket például az itt említett témák: a vulkánok, a villámok vagy a nem említett, de szintén kapcsolódó földrengés érdekel, szeretettel várjuk az ELTE TTK földtudományi alapképzési szakán. Kis szorgalommal már hallgatóként is bekapcsolódhatnak például a WWLLN villámkövető hálózat követésébe is.

(Borítókép: Nagy erejű tenger alatti vulkánkitörés a Csendes-óceán délnyugati részén, az Új-Zélandtól északra található Tonga térségében 2022. január 15-én. Fotó: NASA / NOAA / AFP)