Index Vakbarát Hírportál

Okosutak, amelyek mellett butának tűnünk

2022. május 5., csütörtök 06:34

A világon minden egyre okosabbá válik, elég csak a telefonok, a számítástechnikai eszközök és a járművek piacára gondolni. De mi a helyzet az utakkal, melyeken naponta közlekedünk, melyek a világ legokosabb útjai? Cikkünkben ennek jártunk utána.

Mielőtt bárki túlzottan is véleményt alkotna az okosutakról, érdemes tisztába tennünk a fogalmat. A legtöbb neten fellelhető meghatározás szerint okos út alatt általában azt az intelligens közlekedési rendszerek irányelvei mentén kialakított közlekedési infrastruktúrát értjük, amely alkalmas a forgalom és a környezeti jellemzők valós időben történő nyomon követésére. Emellett a forgalombiztonság és a forgalomlefolyás érdekében megteszi a szükséges beavatkozásokat, hatékonyabbá teszi az energiafelhasználást, elősegíti az autonóm járművek közlekedését, ill. a közlekedési környezet észlelését (lámpák, jelzések). Összességében az ilyen jellegű fejlesztések rendkívül hasznosak. De vajon melyek a világ legokosabb útjai?

Napelemes út Kölnben

Pár éve robbant a hír, hogy különleges projekt vette kezdetét Németországban. Még 2018-ban Köln közelében olyan napelemes utat adtak át, amely elnyeli a közlekedés zaját, áramot termel, és még a jeget is elolvasztja. A mintegy 90 méteres útszakaszt összesen 150 napelem fedi, melyek kibírják akár a teherautók terhelését is, emellett átengedik a fényt, és egyáltalán nem csúsznak.

Az út építésének költségeit az illetékesek nem árulták el, csupán annyi derült ki ezzel kapcsolatban, hogy 250 eurós négyzetméterenkénti ártól lehet a módszer gazdaságos. A tippünk az, hogy itt még nem tartunk. A 200 négyzetméteres szakasz egyébként évi 16 000 kW óra áramot termel, az utat alkotó modulok feszültsége pedig 30 volt, hogy az emberekre és az állatokra ne legyen veszélyes. Érdekesség, hogy az út szerkezete nem csupán az energia előállításában jeleskedik, de azt is lehetővé teszi, hogy a víz lemossa a szennyeződéseket, és megakadályozza a járművek vízen futását is, ami így további hozzáadott értékkel bír.

Kikupálják az M2-es gyorsforgalmit

Bár az esőt felszárítani nem tudja, mégis valóságos zseni lesz az M2-es gyorsforgalmi út fővároshoz közeli szakasza az M0-s és a Dunakeszi dél forgalmi csomópont között. Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, az érintett utat dinamikus forgalomirányítási berendezésekkel szerelik fel, mely fejlesztés lényege az lesz, hogy egy távoli forgalomirányító központban valós időben értesüljenek a szakemberek az útszakasz forgalmáról, és a rendelkezésre álló forgalomirányító eszközökkel be is avatkozhassanak a torlódások elkerülése érdekében.

Az M2-es Budapest és Dunakeszi közti szakasza azért jelent ideális terepet az okosút kialakítására, mert itt van párhuzamos útvonal, amire a forgalomirányítók kijelzők segítségével átterelhetik a forgalmat. A lap megjegyezte, bár a kiépülő rendszert okosnak nevezik, de valójában emberi beavatkozással működik majd. Nyugat-Európában ugyanakkor már működnek automatikus forgalomszabályozó rendszerek is, amelyek az úttest aszfaltrétegébe épített érzékelők segítségével mérik a forgalom sűrűségét, ami alapján módosítják az ajánlott haladási sebességet a kihelyezett változó jelzésképű táblákon.

Ahol a jövőt is tesztelik

„Okosút” Magyarországon is régebben és több helyen van, mint azt sokan gondolnák. Igaz, ebben az esetben inkább csak pár méteres szakaszokról van szó, mégpedig jellemzően lámpás kereszteződéseknél. Az érzékelőkkel ellátott aszfalt segítségével a jelzőlámpák működését, és azokon keresztül a forgalom minél egyenletesebb haladását szabályozzák.

Ennél nagyságrendekkel komplexebb tudást képvisel majd az építés végéhez közelítő ZalaZone. A Duna Aszfalt Zrt., a ZÁÉV Zrt. és a Szabadics Zrt. közreműködésével épülő, Európában is egyedülálló zalai autóipari tesztpálya némi túlzással

szinte minden négyzetcentimétere a mérésre, adatok továbbítására és elemzésére fókuszál.

A Zalaegerszegtől északra, egy volt katonai gyakorlótéren elterülő, 250 hektár kiterjedésű létesítményen többek között Smart City megoldások és ADAS (automatizált vezetéstámogatási rendszerek) is lesznek, kis- és nagysebességű tesztelési lehetőséget is biztosítva. Tehát nemcsak a hagyományos, vagyis dinamikus jellegű tesztekre lesz alkalmas a pálya, hanem a vezetést segítő (driver assistance) funkciók kipróbálására is, ahogy az egyre terjedő önvezető rendszerek kísérletei is egyre inkább otthonra lelhetnek a ZalaZone területén.

Természetesen egy okosút esetében nemcsak arról van szó, hogy az aszfaltba helyeznek érzékelőket, hanem az utak mellett is számtalan szenzor biztosíthatja a mérést, melyek feldolgozására már a kutatóközpont épületeiben kerül sor. Kevesebb szó esik róla, de a ZalaZone nemcsak autók, hanem telekommunikációs, személy- és teherszállító dróntechnológiák fejlesztésére is képes és alkalmas lesz. Meglesni sem lesz egyszerű az itt folyó munkát. Kintről bejutni illetéktelennek lehetetlen: szigorú beléptetőrendszer és kamerák védik a tesztelőket és ipari titkaikat. A pálya köré töltéseket is emelnek, hogy megakadályozzák a belátást, s hogy egyszerre öt, egymástól független csapat tesztelhessen, nem zavarva egymást.

Nem csak súg, de segítséget is hív

A kansas citybeli Integrated Roadways alapjaiban változtatná meg a közúti közlekedést azzal, hogy sokkal biztonságosabbá tenné azt. Magyarán a startupcég létrehozott egy olyan aszfaltburkolatot, mely képes detektálni a járművek pontos tartózkodási helyét. Ez még önmagában nem is lenne annyira érdekes, de az út képes lenne elsőként értesíteni egy baleset alkalmával az illetékes hatóságokat. Emellett az útviszonyokról és dugókról is adatokat gyűjtene, ami segíthetné a vezetőket és önvezető autóikat az optimális útvonal kiválasztásában.

A terv sokak tetszését elnyerte, azonban voltak, akik adatkezelési aggályokat fogalmaztak meg vele kapcsolatban.

Nekik Tim Sylvester, az Integrated Roadways alapítója azt üzente: a cég nem fogja tudni, hogy a balesetet szenvedett Lexus John Smithé, azt viszont igen, hogy Lexusról van szó. A startup elképzelése szerint az utakat a rajtuk szolgáltatást nyújtó vállalatok finanszíroznák. Cserébe – például interaktív hirdetőtáblákhoz, helyalapú reklámokhoz stb. – használhatnák az adatokat.

A fenti példák csak a kiragadott szeleteit jelentik a világ ez irányú fejlesztéseinek, de így is kiválóan megmutatják, hogy milyen esetekben lehet szükség rájuk. Hiszen a fenntarthatóságuk mellett nagyobb biztonságot és kiegyensúlyozottabb közlekedést is biztosítanak mindenki számára. Ez pedig manapság, az óriási rohanásban, senkinek sem árt.

(Borítókép: Városi közlekedési modul, a Smart City Zone épületei a zalaegerszegi ZalaZone Járműipari Tesztpályán, fotó: MTI/Varga György)

Rovatok