Első alkalommal fedeztek fel mikroműanyagot frissen esett hóban az Antarktiszon. A tudósok szerint ezek a szennyeződések az emberi szervezeten kívül a bolygó működésére is negatív hatással vannak.
Első alkalommal találtak mikroműanyagot friss hóban az Antarktiszon. Az új-zélandi Canterbury Egyetem kutatói 19 antarktiszi lelőhelyéről gyűjtöttek mintákat, amelyek mindegyike tartalmazott apró műanyagdarabokat.
A kutatók átlagosan 29 műanyagrészecskét találtak literenként az olvadt hóban, amiből 13 különböző típusú volt. A legelterjedtebb a polietilén-tereftalát (PET), amelyet többnyire üdítőitalos palackok és ruházat gyártásánál használnak fel. A PET a minták 79 százalékában volt jelen.
Alex Aves kutató szerint a levegőben szálló mikroműanyagok legvalószínűbb forrása a helyi tudományos kutatóállomások. De egyes részecskék akár hatezer kilométerről is származhatnak.
Korábban is találtak már szennyeződést az antarktiszi tengeri jégben és a felszíni vizekben, de ez az első alkalom, hogy frissen esett hóban mutatták ki az anyagot. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tavaly megjelent tanulmány szerint a mikroműanyagok spirálisan terjednek a világon, és
gyakran a por, a szél és az óceáni áramlatok szállítják őket.
Két évvel ezelőtt a Mount Everest csúcsa közelében találtak műanyagot, de az óceánok mélyén is fedeztek már fel belőle.
A szennyezés ezen formájának helyi és szélesebb körben is lehetnek hatásai. Laura Revell, a Canterbury Egyetem docense kiemeli, a mikroműanyagok felületén káros anyagok tapadhatnak meg, például nehézfémek és különböző algák. Ez módot ad arra, hogy a káros fajok olyan távoli és érzékeny területre kerüljenek, ahová egyébként nem jutnának el.
De a szervezetünkbe is számos módon bekerülhet. A kutatók szerint legtöbbször vízzel, levegővel és különböző élelmiszerekkel jutnak az emberbe. Egyelőre nem sok kutatás foglalkozik az egészségre gyakorolt hatásukkal, de a Hull York Orvostudományi Kar és a Hull-i Egyetem tavalyi tanulmánya megállapította, hogy
a lenyelt mikroműanyagok nagy mennyisége károsíthatja a sejteket, valamint allergiát és halált is okozhat.
Hatással van azonban globális szinten is a bolygó működésére, ugyanis növelheti a globális felmelegedés hatását, mivel napfényelnyelő képességük miatt fokozzák a hómezők, jégsapkák és gleccserek olvadását – írta a BBC.