A kutatás megállapította, hogy amíg az általánosnak mondható tünetek közé tartozik a fáradékonyság, a légszomj, a szaglás elvesztése vagy a mellkasi fájdalom, addig a hosszú távú tünetek között szerepelhet a már fent említett hajhullás, a csökkenő nemi vágy, de akár a hallucináció is.

A tanulmány szerint a nők, a fiatalabb korosztály, valamint a fekete közösséghez tartozók esetében nagyobb a kockázata a hosszú távú tünetek kialakulásának. Emellett a szegényebb háttérrel rendelkezők, a dohányosok, valamint a túlsúlyosak is összefüggésbe hozhatók a tartós tüneteket produkálókkal – írja a Bloomberg.

Ez a kutatás igazolja azt, amit a betegek a világjárvány során a klinikusoknak és a politikai döntéshozóknak mondtak: a hosszú távú koronavírus-tünetek rendkívül széles körűek, és nem magyarázhatók meg teljes mértékben olyan tényezőkkel, mint például a krónikus egészségügyi állapot 

– jelentette ki dr. Shamil Haroon, a Birminghami Egyetem közegészségügyi professzora és a kutatás vezető szerzője.

Hozzátette: a tanulmányuk segítség lehet a klinikusok és a klinikai irányelvek kidolgozóinak a tünetmentesítés módszereinek megtalálására.

A Birminghami Egyetem kutatói 2,4 millió ember anonimizált elektronikus egészségügyi nyilvántartását elemezték a tanulmány elkészítése során. A 2020 januárja és 2021 áprilisa között felvett adatok 486 149 olyan személyt tartalmaztak, akiknél már kimutatták a koronavírus-fertőzöttséget, és 1,9 millió olyan személyt, akiknél más klinikai diagnózisok összevetése után nem volt jele fertőzésnek. 

„Az általunk végzett megfigyelések segíthetnek tovább szűkíteni azokat a tényezőket, amikkel megállapítható, mi okozhatja a tartós tüneteket a fertőzést követően, és hogyan lehet segíteni az ilyen tüneteket produkáló embereken” – mondta Anuradhaa Subramanian, a Birminghami Egyetem Alkalmazott Egészségügyi Kutatási Intézetének munkatársa és a tanulmány társszerzője.

Az eredményeket a Nature Medicine közölte.

(Borítókép: Shutterstock)