Az Északi Áramlat két gázvezetékének szabotázsa a történelem egyik legsúlyosabb ipari metánszivárgása lehet, de nem jelent súlyos klímakatasztrófát.
A metán, amely a szén-dioxidnál akár 80-szor erősebb üvegházhatású gáz, a sérült vezetékekből három helyen is szivárog a légkörbe − írja elemzésében a Politico.
Kristoffer Böttzauw, a Dán Energiaügynökség igazgatója szerdán újságíróknak elmondta, hogy a szivárgás körülbelül 14 millió tonna szén-dioxidnak felel meg, ami Dánia éves kibocsátásának mintegy 32 százaléka.
A német szövetségi környezetvédelmi ügynökség becslése szerint a szivárgások mintegy 7,5 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű kibocsátáshoz vezetnek, ami Németország éves emissziójának körülbelül 1 százaléka. Az ügynökség azt is megjegyezte, hogy a csővezetékeken nincsenek „tömítőmechanizmusok”, így minden valószínűség szerint a vezetékek teljes tartalma ki fog szivárogni.
Az öt százaléknál több metánt tartalmazó levegő rendkívül gyúlékony, ezért a szivárgások közvetlen környezete rendkívül veszélyes, fennáll a robbanások lehetősége − mondta Gregor Rehder, a Leibniz-Institut für Baltic Sea Research biogeokémikusa és kémiai oceanográfusa.
Egyesek azt javasolták, hogy a maradék gázt szivattyúzzák ki, de a német gazdasági minisztérium szóvivője szerint ez nem lehetséges.
Miután a vezeték kiürült, vízzel fog feltöltődni. Jelenleg senki sem mehet a víz alá, a veszély túl nagy a kiszabaduló metán miatt − tette hozzá a szóvivő.
A gáz felgyújtásával a szivárgás globális felmelegedésre gyakorolt hatása is jelentősen csökkenne. A metán szénből és hidrogénből áll, elégetésekor szén-dioxid keletkezik, amely tonnánként 30–80-szor kevésbé melegíti a bolygót, mint a metán. Az úgynevezett fáklyázás megszokott módszer a kiszabaduló metán hatásának csökkentésére.
Pusztán éghajlati szempontból a kiszabaduló metán felgyújtásának lenne értelme. Ez a megoldás határozottan segítene − mondta Piers Forster, a Leedsi Egyetem Priestley Nemzetközi Éghajlati Központjának igazgatója.
Azonban ez módszer biztonsági és környezetvédelmi aggályokat is felvethet, beleértve az égetésből származó légszennyezést is. „Mivel a közelben van szárazföld, különösen Bornholm lakott szigete, én ezt nem kockáztatnám meg” − mondta Rehder.
Egyelőre egyetlen kormány sem jelezte, hogy ezt a lépést fontolgatnák.
(Borítókép: A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Fotó: MTI / EPA / TT Hírügynökség / Svéd parti őrség)