Az égbolt első térképét a csillagászat tudományának alapítója írta.
Hipparkhosz görög csillagász és matematikus volt, aki 2200 évvel ezelőtt egyebek mellett összegezte a babilóniaiak óta összegyűlt matematikai ismereteket, létrehozta a trigonometriát, megalapította a térképészetet és feltalálta az armilláris gömböt és asztrolábiumot, és az ókor legnagyobb csillagászának és a csillagászat alapító atyjának tekintik.
Hipparkhosz készítette a nyugati világ első csillagkatalógusát, amelyben a csillagok látszólagos fényességét is feltüntette. Ennek létezéséről csak négy évszázaddal később élt kollégája, Klaudiosz Ptolemaiosz írásaiból tudtunk (igen, ő az, akiről a földközpontú ptolemaioszi világkép a nevét kapta) – eddig.
A csillagászat történetével foglalkozó Journal for the History of Astronomy szaklapban megjelent beszámoló szerint kutatók megtalálták az elveszett csillagkatalógust egy középkori görög kódex lapjain. A Codex Climaci Rescriptus egy V. és IX. század között keletkezett szövegeket tartalmazó arámi, szír és görög kéziratgyűjtemény, amelyben például az Újtestamentum legkorábbi arámi szövegei találhatók, két apokrif szöveg mellett. A kódex lapjai palimpszesztek, vagyis lemosással, lekaparással újrahasznosított lapokra írott szövegek.
A most felbukkant Hipparkhosz-szöveget Egyiptomban, a Sínai-félszigeten található görög ortodox Szent Katalin-kolostor fóliánsában fedezték fel, amit jelenleg a washingtoni Bibliai Múzeumban őriznek. A kaliforniai Early Manuscripts Electronic Library és a Rochesteri Egyetem Lazarus-programjának szakemberei különböző hullámhosszú fényt használó képalkotó rendszerrel vizsgálták a kódexlapokat.
A Sorbonne-i és Cambridge-i Egyetem kutatói a multispektrális felvételek alapján tudták megfejteni négy csillagkép leírását. Ezekből kiderült, hogy Hipparkhosz tényleg először alkalmazott szélességi és hosszúsági koordinátákat a csillagok pozíciójának meghatározásához. A számok elemzése alapján úgy tűnik, hogy Hipparkhosz eredeti katalógusa pontosabb volt, mint Ptolemaiosz Almagesztjébe átvett részei.
A kódexet 2012 óta vizsgálta diákjaival Peter Williams, a Cambridge-i Egyetem bibliakutató és héber nyelvész munkatársa, aki a koronavírus-járvány alatti kijárási korlátozások idején jutott a felismerésre, hogy régi görög csillagászati szöveget lát. Williams riasztotta francia kollégáit, akik megállapították, hogy a Kis Göncöl, a Nagy Göncöl és a Sárkány csillagkép koordinátáit látják.
Ez a felfedezés bizonyítja, hogy Hipparkhosz, akit az ókori Görögország legnagyobb csillagászának tartanak, tényleg készített csillagtérképet sok évszázaddal a későbbi próbálkozásokat megelőzve. Ez felvillantja a tudomány születésének egy döntő pillanatát, amelynek nyomán a csillagászok a csillagok képeinek leírása felől a megmérésük és előrejelzésük felé fordultak.
– mondta Victor Gysembergh professzor, a CNRS francia tudományos központ munkatársa.
A multispektrális képalkotó technika nem először fedi fel ősi szövegek titkait. Ilyen módszerrel sikerült felfedni a görög matematikus Arkhimédész legrégebbi ismert szövegeit, olvashatóvá tenni a Vezúv kitörésekor elégett tekercseket, vagy megismerni a Holt-tengeri tekercsek szövegét.
Két éve nem is álmodtam, hogy életemben ilyen felfedezésnek lehetek tanúja. Nagyon optimista vagyok, hogy a katalógus további részei kerülhetnek elő. Az első hely, ahol kereshetjük, az maga a Codex Climaci Rescriptus, ami nehezen megfejhető, de az új módszerek segíthetnek további szövegek olvashatóvá tételében. Általában véve több ezer palimpszeszt és sérült kézirat van a világban, ami multispektrális képalkotással vizsgálhatunk.
Lehetséges, hogy Hipparkhosz eredeti szövegei megvannak valahol régi papiruszokon és egy nap megtaláljuk a teljes csillagkatalógust.
– tette hozzá.