Tavaly több mint félmillió hektárnyi terület, mintegy 5500 négyzetkilométer vált a lángok martalékává, és a leégett területek közül legkevesebb százezer hektár tartozott a fokozottan védett Natura 2000 védettségi program alá – közölte az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja a 2021-ben pusztító erdőtüzekről szóló éves jelentésében hétfőn. A jelentésből az előzetes adatokból az is kiderült, hogy az idei év még ennél is rosszabbul teljesített.
Az uniós bizottság közleménye szerint a tavalyi év 2017 után a második legrosszabb volt az EU területén leégett területek tekintetében azóta, hogy az Európai Unió 2006-ban ilyen típusú feljegyzéseket kezdett készíteni. Kiemelték: öt évvel ezelőtt több mint kétszer annyi terület égett le az Európai Unióban, mint tavaly.
A 2017-es, eddigi legsúlyosabb tűzszezon óta mintegy 35 340 négyzetkilométeres területet égettek fel az erdő-, illetve bozóttüzek. A teljes leégett terület mintegy 35 százaléka, azaz több mint 11 600 négyzetkilométer a Natura 2000 környezetvédelmi programhoz tartozott. A jelentés legfontosabb megállapításai között szerepel, hogy
2021-ben az EU 27 tagállama közül 22-ben jelentettek tűzesetet természetes területen.
A legtöbb, főként augusztusban pusztító erdő-, illetve bozóttüzet Olaszország, majd Portugália és Görögország jelentette. Tavaly szintén Olaszországban égett le a Natura 2000 védettséget élvező területek legtöbbje, a program alá tartozó teljes terület közel egynegyede.
A feljegyzések azt mutatják, hogy az unió déli tagországaiban leégett területek száma és nagysága a 2020-ban jelentett területekhez képest megkétszereződött, illetve a régiót tekintve 1986 óta a 2021-es volt a második legrosszabb év a természetes területeken pusztító tüzeket illetően. Közölték azt is, hogy tavaly a tagországok 11 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust, mely tűzoltó repülőgépeket, helikoptereket és személyi segítséget biztosított az érintett államok számára.
Megjegyezték, hogy noha a jelentés nem tér ki az idei erdő- és bozóttüzekre és az általuk felperzselt területek nagyságára, az előzetes adatok szerint 2022 e tekintetben még rosszabb volt a tavalyinál. Idén, az év első kilenc hónapjában 8600 négyzetkilométeres terület égett le Európában.
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban azt közölte, hogy az illetékes hatóságok tavaly 1154 esetben jelentettek erdő-, illetve bozóttüzet, a leégett terület 2413 hektárt tett ki az országban. A jelentéstevők szerint úgy a tűzesetek száma, mint a leégett területek nagysága tízéves viszonylatban átlagosnak mondható.
A leginkább tűzveszélyes időszak február vége és április közepe között volt, majd pedig júniusban és szeptemberben jelentették a legtöbb tűzesetet Magyarországon. A tavaszi tüzek többségét az ország északi területein,
A nyári tüzek leginkább az Alföldön pusztítottak. A tüzek többsége tavaly az erdőkkel szomszédos mezőgazdasági területen keletkezett, és onnan terjedt át az erdős területre.
Magyarországon a leégett területek átlagosan egy hektárt tettek ki, két tűzeset volt, amelyek esetében több mint 50 hektár erdőterület vált a tűz martalékává.
Végezetül megjegyezték: a magyarországi erdőtüzek 99 százalékát ember okozta. A tüzeknek csak kis hányadát okozzák a gyújtogatók, a legtöbb erdőtűz gondatlanság, azaz helytelenül eloltott tábortüzek, tiltott mezőgazdasági égetésből, főként tarlóégetésből eredő tüzek, illetve eldobott cigarettacsikkek miatt keletkezett – tették hozzá.
(Borítókép: Egy helikopter a Spanyolországban kialakult erdőtüzet oltja 2022. szeptember 12-én. Fotó: Carlos Gil Andreu / Getty Images)